Ma van pontosan 120 éve, hogy József Attila napvilágot látott – nem véletlen hát, hogy minden évben, ezen a napon a magyar költészet sokszínűsége előtt tisztelgünk. Mivel a verseket olykor csupán az előadásmód formája választja el attól, hogy dalok legyenek, meglehetősen sok művésznek támadt ugyanaz a jó ötlete, hogy hangszert ragadva máshogy is megszólaltasson egy-két lírai alkotást. Az évek alatt sok ambiciózus próbálkozással lehetett találkozni: némelyek annyira felejthetőre sikerültek, hogy most csak ennek a mondatnak az írása közben jutottak eszembe újra, mások viszont kifejezetten emlékezetesek lettek. Hogy megünnepeljük József Attila jubileumi születésnapját, ebből az utóbbi kategóriából összegyűjtöttünk öt olyan verset, amelyek valamely zenész vagy zenészek jóvoltából zenés feldolgozásban is továbbélnek.

Platon Karataev: Valaki jár a fák hegyén – Kányádi Sándor verse

Kányádi Sándor versét még 2004-ben dolgozta fel először a Kaláka együttes, a költő műveit megzenésítő – célszerűen elkeresztelt– Kányádi című albumukon. 2019-ben, az együttes 50 éves jubileumára készült De jó elhagyni magamat című feldolgozáslemezen a dalt a letisztult folkos alapokat lassan elhagyó, kísérletezőbb, art rockos hangzás felé mozduló Platon Karataev szólaltatta meg. Atmoszférikus, melankolikus világukba – és hasonló költői képekkel dolgozó dalszövegeikbe – annyira természetesen simulnak Kányádi sorai, hogy sok rajongó valószínűleg ma sem sejti, nem a zenekar írta a szöveget. A párhuzam a zenekar tagjainak is feltűnhetett: a dal felkerült a 2020-as Atoms című lemezükre is – pedig addig kizárólag angol nyelvű dalokat adtak ki. A Valaki jár a fák hegyén megjelenése után három évvel jelent meg az első teljes egészében magyar nyelvű albumuk. Azóta is anyanyelvükön alkotnak.

30Y: Szívemhez szorítom – Háy János verse

A Platon Karataev esetéhez hasonlóan a 30Y-nak is sikerült egy olyan verset megzenésítenie, amiről az eredeti mű ismeretsége nélkül szinte lehetetlen megmondani, hogy nem az együttes saját szerzeménye lenne. A témaválasztás és a fennkölt sorok olyan tökéletesen beleolvadnak a zenekar korábbi munkásságába, hogy maximum az apa, mint költői kép hiánya lehet egy árulkodó jel, hogy nem Beck Zoli keze van az egész mögött.

Kávészünet x 6363: A fehér csönd – Ady Endre verse

Ha versek megzenésítéséről beszélünk nem lehet szó nélkül elmenni a Kávészünet zenekar mellett, akiknek immár az egész koncepciója erre épül. Mivel már rengeteg művet feldolgoztak, nem könnyű kiválasztani azt az egy dalt, amely valamiért igazán kilóg a sorból. Végül A fehér csönd feldolgozása mellett döntöttem, elsősorban 6363 közreműködése miatt. Az irodalomtanárból lett rapper saját soraival egészítette ki Ady versét, finoman elmosva a klasszikus és a modern líra közti határokat. A hagyományos, egy az egyben történő adaptáció helyett itt inkább egyfajta fúzió született – mind zeneileg, mind szövegben. Egyébként 6363 munkásságára külön is érdemes odafigyelni: rapszövegeiben olyan tudatosan épít lírai hagyományokra, hogy a legtöbb szerzeménye mindenféle dallam nélkül, versként is megállná a helyét.

Kistehén: Ezt is elviszem magammal – Erdős Virág verse

Erdős Virág verse annyira összeforrt Kollár-Klemencz László nevével, hogy a legtöbben valószínűleg őt is tartják a szöveg írójának. Olyannyira, hogy még egyéb popkulturális utalásokban is – mint például a Carson Coma FELDOBOM A KÖVET című számában is – az ő neve bújik meg a parafrázisos sorok között. Az egyrészt szomorú, hogy a vers eredeti szerzőjének a neve minden bizonnyal kevesebbet van a saját szerzeményével egy lapon megemlítve, másrészt viszont bizonyítja a zene és a megzenésítés elsöprő kulturális erejét. Most épp a Kistehén nevét biggyesztettem a kettőspont elé, de írhatnám ide a Rájátszást, a Budapest Bár nevét vagy magát Kollár-Klemenczet is – annyian dolgozták már fel ezt a verset.

Lázár Tesók: Tudod, hogy nincs bocsánat (versfeldolgozás) – József Attila verse

A szemfüles olvasók már a szám címében kiszúrhatják, hogy versfeldolgozással van dolguk. De nem is akármilyennel: stílusosan a listánk végére hagytuk a szülinapos költő, ezen az ötös listán szereplő egyetlen versét. A Lázár Tesók remekül átültették az eredeti mű hangulatát zenés keretek közé. A nyugtalanítóan csendes alaphangulatot átütően vágja át a szám egyharmadánál beköszönő spanyol folkos lendület. József Attila parancsoló sorai úgy szólalnak meg, hogy bármely hallgató kérdés nélkül, bokáját összeütve teljesítené utasításait. A megzenésítés következtében kiválóan kidomborodik az eredeti szöveg elkeseredett, de valamiért mégis felemelő jellege. A Lázár Tesóknak pedig mindössze pár profin egymásra rendezett dallam kell, hogy egy ilyen összetett, ambivalens érzést megszólaltassanak.

Kiemelt kép: Háy János és Beck Zoli (Fotó: Valuska Gábor)