A szecsuáni jó ember / Örkény Színház / rendező: Mácsai Pál / november 26. 19:00

Bertolt Brecht egyik nagy klasszikusa – amely a fővárosi és a vidéki teátrumok repertoárjának rendszeres visszatérője egyben – most az Örkény Színházban kel életre, az igazgató, Mácsai Pál rendezésében. A szecsuáni jó ember hősnője, a segítőkész utcalány, Sen Te vagyonhoz jut, kapitalista lesz, és rá kell jönnie, hogy ha jót akar cselekedni, akkor ahhoz kíméletlennek is kell lennie. Brecht nagy hatású munkásságának középpontjában egy eszmény áll: az epikus színházé. Törekvése, hogy a néző érzelmi bevonódásának helyébe a racionális önvizsgálatot állítsa. Az Örkény Színház törekvése, pedig hogy kiderüljön, e kettő nem zárja ki egymást. A főszereplőt Tenki Réka kelti életre, mellette olyan színészekkel találkozhatunk, mint Znamenák István, Csuja Imre, Ficza István, Gálffi László, Józsa Bettina, Pogány Judit, Dóra Béla, Csákányi Eszter, Borsi-Balogh Máté, Bíró Kriszta, Takács Nóra Diána, Bajomi Nagy György, Jéger Zsombor vagy Kókai Tünde.

IV. Henrik salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház / rendező: Susán Ferenc / november 26. 19:00

Luigi Pirandello IV. Henrik című színműjének története 20 évvel a színpadi események előtt veszi kezdetét: egy fiatal arisztokrata – színész hajlamának engedve – egy jelmezes lovas felvonuláson balesetet szenved. Másnap abban a tévképzetben tér magához, hogy ő IV. Henrik, a középkori német római császár, aki egész életében viszályban állt a pápával és akihez a legendás Canossa-járás is köthető. Megőrült vagy csak szerepet játszik? És ha őrült, akkor a környezete miért tart vele ebben az őrületben? Ha pedig játék csupán, hogy lehet ennyire valószerű? Egyáltalán honnan tudjuk, meddig tart a normalitás és hol kezdődik a téboly? Ezekre a kérdésekre Susán Ferenc rendező keresi a választ, Kaszás Gergő, Bozó Andrea, Máté Krisztián, Rácz János, Farkas Zoltán, Baksa Imre, Kántor Zoltán és Albert Péter színészek, valamint Hege Veronika, Móczár Bence és Kecskés Alexisz egyetemi hallgatók közreműködésével. A salgótarjáni premiert követően az előadás novemberben és decemberben egy-egy alkalommal Budapesten is látható lesz. 

Jelenet a IV. Henrik című előadásból (Fotó: Komka Péter/salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház)

DEkaMerON / Pannon Várszínház / rendező: Vándorfi László/ november 26. 19:00

A Pannon Várszínház legújabb, DEkaMerON című előadása jobbára csak címében idézi meg Boccaccio novellagyűjteményé. Ritka, hogy alig egy hónappal a premier előtt még ne álljon készen egy előadás váza, ne legyenek egyértelmű szereposztások, talán még történet se legyen igazán. Pedig ezzel a produkcióval pont ez a helyzet: a színház ezúttal egy különleges előadásra készül, ahol minden az út végén forrja ki magát. Mint amikor valamit kétségbeesetten keresünk valamint az életben anélkül, hogy igazán meg tudnánk fogalmazni, mit, és csak amikor megtaláljuk, akkor jövünk rá, hogy mi hiányzott. A színházhoz ugyanis eljutott egy levél, amelyben egy színész kért segítséget önmaga és társai megtalálásához: korábban az illető egy speciális kurzuson vett részt kilenc társával együtt, akik külön-külön mesterükkel azon dolgoztak, hogy visszaszerezzék elveszett alkotóképességeiket, értékeiket. A kurzus végén a tíz színész végre találkozott volna egymással, hogy együtt, tíz történetet elmesélve létrehozzanak egy színpadi játékot. A mester azonban a Covid áldozata lett, a tanítványok sosem ismerhették meg egymást, s nem jöhetett létre az előadás. A Pannon Várszínház azon dolgozott, hogy segítsen megtalálni a színész kilenc társát: a velük és egymással folytatott levelezésüket – hozzájárulásukkal – hozzák nyilvánosságra, így a nézők a közösségi médiában követhetik ezt a különös nyomozást, a személyiségek feltárulkozását, és a Hangvillában tanúi lehetnek a tervezett előadásnak. Mindebben Géczi János költő, Likó Marcell zenész és Vándorfi László rendező próbál segítségükre lenni.

Száll a kakukk fészkére / József Attila Színház / rendező: Funtek Frigyes / november 27. 19:00

Az Orlai Produkciós Iroda és a Radnóti Színház után most a József Attila Színházban elevenedik meg Ken Kesey világhírű története, amelyet Dale Wasserman adaptált színpadra. A színtér egy elmegyógyintézet, az elbeszélő egy félvér indián, az önmagát süketnémának tettető Bromden főnök, aki egyfelől elszenvedi az eseményeket, ugyanakkor megfigyelőként követi is a kezeltek sorsának alakulását. A darab valódi főhőse mégsem ő, hanem az intézetbe kerülésekor még életvidám, nyers és szókimondó Randle Patrick McMurphy. Talán kifogyhatatlan jókedve láttán, talán, mert McMurphy is tetteti fogyatékosságát, rögtön egyfajta szimpátia alakul ki a börtönből kikívánkozott, s épp ezért tébolyt színlelő rab, és a szokatlanul nagytermetű indián főnök között. Nem sokáig kell azonban várni a konfliktusra, mely sorsszerűen alakul ki a szabadságot, a megtörhetetlen akarást és erőt képviselő McMurphy, és a tökéletes „Üzem”-vezető, vagyis a Főnéni között. A Száll a kakukk fészkére a bele nem törődés, a bolondos anarchia bibliája, amelyet most Funtek Frigyes rendezésében, Chajnóczki Balázs (McMurphy), Fila Balázs (Bromden), Fehér Anna (Ratched), Ujréti László (Dr. Spivey), Blazsovszky Ákos (Dale), Horváth Sebestyén Sándor (Billy) és Lábodi Ádám (Scanlon) főszereplésével láthatunk az angyalföldi teátrumban.

Száll a kakukk fészkére (Fotó: József Attila Színház)

Urbi et orbi/Síremlék / Radnóti Színház / rendező: Szilágyi Bálint / november 27. 19:00

November 27-én, Pilinszky János születésének 100. évfordulóján mutatja be a Radnóti Színház a Magvető Kiadóval együttműködésben az Urbi et orbi és a Síremlék című darabokat. Pilinszky költői életművében különleges helyet foglalnak el a színművek, amelyek egy sajátos színpadi univerzumba repítik el a nézőt, szürreális képek, allegorikus alakok és érzéki hangulatok szuggesztív áramlásába. Az 1973-ban írt Urbi et orbi és a Síremlék című egyfelvonásosok magukon viselik a szerző párizsi élményeinek és Robert Wilson színházeszményének mágikus hatását: az intim, tabusított pillanatok, mint egy haldokló pápa testi szenvedése az Urbi et orbiban, vagy egy félmeztelen nő kerti napfürdőzése a Síremlékben a nyilvánosság tekintete előtt ítéltetik meg. A Szilágyi Bálint által rendezett esten Baki Dániel, László Zsolt és Zsótér Sándor mellett egyetemi hallgatók (Bartos Ágnes, Brezovszky Dániel, Czirják Liliána, Erdős Lili, Forrai Áron, Kiss Nikolett, Juhász Vince, Major Irma, Rákos Olivér) mutatkoznak be. 

Utánképzés ittas vezetőknek / Pécsi Nemzeti Színház – Kamaraszínház / rendező: Soós Péter / november 27. 19:00

Háy János darabjának cselekménye röviden összefoglalható: kilenc vadidegen egymás mellé sodródik, és kénytelen-kelletlen három napon keresztül együtt töltik a délutánjaikat egy pszichológiai utánképzésen. A társadalom minden rétegéből, minden szegmenséből érkeznek; van köztük, többek között, multinál dolgozó csinibaba, lecsúszott vendéglátós, hivatásos közös képviselő, egy olasz, aki nem olasz, egy újságíró, sőt, talán még belügyes is. Már a tanfolyam célja is teljesen értelmetlen: a két pszichológusnak három nap alatt rá kell bírni a részvevőket, hogy megfogadják, nem ülnek többet ittasan volán mögé. Természetesen, erre mindegyikük ígéretet tesz, csak hogy visszakapják a vezetői engedélyüket. Mivel az utánképzés módszertana szerint magukról és a cselekményről, ittas vezetésükről, ami miatt ide kerültek egyébként is beszélniük kell, hát fecsegnek minden másról is, csak hogy gyorsabban teljen a kötelezően itt töltött idő. Hirtelen felcsapó indulataik, összezördüléseik és kibéküléseik, folyamatos humorforrás az író számára. A történet különc, mégis szerethető figuráit Sólyom Katalin, Füsti Molnár Éva, Illés Alexa, Györfi Anna, Frank Ildikó, Tóth András Ernő, Urbán Richárd, Józsa Richárd, Bera Márk, Bergendi Barnabás és Götz Attila kelti életre.

Kiemelt kép: Jelenet A szecsuáni jó ember című előadásból (Fotó: Horváth Judit/Örkény Színház)