A Mester és Margarita / Magyar Állami Operaház / rendező: Szente Vajk / november 5. 19:00

Egy igazán különleges mű különleges színrevitelének lehetünk szemtanúi november első hetében az Eiffel Műhelyházban. Bulgakov Mester és Margaritája önmagában is egy összetett és szürreális történet párhuzamaival, a bibliai utalásokkal és fekete humorával. A regény nem csak az orosz, hanem a világirodalom egyik legnagyobb gyöngyszeme, az író életében mégsem jelenhetett meg sem könyv formájában, sem a színpadon a hatalom által kifogásolható tartalma és Bulgakov egyik korábban írt színdarabja miatt. A mű most új életre kel Gyöngyösi Levente által az opera-musical műfajában, amely igazán egyedülállóvá teszi az előadást. „Régóta szerettem volna írni egy olyan darabot, amelyben a kortárs és könnyűzene különböző stíluselemeket felmutató egységgé szintetizálódik. Ami közérthető, alaposan kidolgozott és korszerű is: kísérlet a határok lebontására, eltüntetésére.” – mondta a zeneszerző. A színpadi ősbemutató a Fővárosi Nagycirkusz nemzetközileg elismert társulatával karöltve jön létre a zenés színházban színészként és rendezőként egyaránt otthonosan mozgó Szente Vajk rendezésében. A címszereplőket Sáfár Orsolya mellett váltott szereposztásban László Boldizsár és Balczó Péter játsszák. További szereplők: Cser Krisztián, Szakács Ildikó, Gavoldi Zoltán, Kiss Tivadar, Varga Donát és Újvári Gergely.

Előjáték Lear királyhoz / Gózon Gyula Kamaraszínház / rendező: Dávid Zsuzsanna / november 5. 19:00

Csak aki színészek között él, az tudja, mennyi megnyugtató van egy hiéna arckifejezésében, s milyen szelíden néz egy tigris.” – mondta a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, Molnár Ferenc. A Ferenc József-renddel kitűntetett magyar író nevéhez megannyi fantasztikus regény, novella és dráma fűződik, köztük a Liliom és a Játék a kastélyban, valamint leghíresebb műve, A Pál utcai fiúk. Molnár darabjai nemcsak hazánkban, hanem egész Európában, sőt még Amerikában is hatalmas sikert arattak, és rendszeresen játszották is azokat. Sikerességének kulcsa talán írásainak összetettségében rejlik: történetei látszólag könnyedek, ám mind a karakterek és azok sorsa rendkívül bonyolultak, mégis hétköznapiak és nagyon emberiek. „Molnár Ferenc mindent tudott a színházról, és nagyon sokat tudott magáról az emberről. Miközben a közönség élvezi a kitűnő helyzeteket, átéli a játék örömét, a színészek kitűnő alakításait, lélekben is gazdagabbá válva hagyja el a színházat.” – írja az előadás színlapja.

Az 1921-ben megjelent Színház: Előjáték Lear királyhoz, Marsall, Az ibolya című művének első részéből most Dávid Zsuzsanna készít előadást a Gózon Gyula Kamaraszínházban, ahol a rendezőnő már több nagy sikerű produkciót is színpadra állított. Lear király szerepében Dóczy Pétert láthatja majd a közönség, aki a kezdetektől fogva, már több mint 20 éve dolgozik a teátrum csapatával. További szereplők: Kálid Artúr, Széll Attila, Nagyváradi Erzsébet, Janik László, Stubnya Béla, Varga József, Szabó Endre és Fehér Ildikó.

Pillanatkép az Előjáték Lear királyhoz című előadás olvasópróbájáról (Fotó: Gózon Gyula Kamaraszínház)

Szócső / Mozsár Műhely / rendező: Szilágyi Bálint / november 5. 19:30

Egy szokatlan barátság története érkezik a Mozsár Műhely színpadára egyenesen a brit deszkákról. Kieran Hurley Szócső (eredeti címén: Mouthpiece) című kétszereplős előadása két idegenről szól, akiknek az élete teljesen megváltozik, amikor találkoznak egymással. Nem csoda, hiszen a helyzet, amiben találkoznak nem hétköznapi: a negyvenes nő, Libby éppen végezni akar magával, amikor a tinédzser fiú, Declan visszarántja őt a szakadék széléről. A két különböző karakter egyre jobban megismerkedik, és mindkettőjük élete megváltozik. A színdarab az edinburghi Traverse Theatre-ben és a londoni Soho Theatre-ben is nagyszerű kritikákat kapott. A mű célja, hogy felhívja a figyelmet a kulturális és az osztálybeli különbségek viszonyára. Libby és Declan szerepében Fullajtár Andrea és Szántó Balázs lesz látható.

Love letters (Szerelmes levelek) / Orlai Produkciós Iroda / rendező: Mácsai Pál / november 6. 19:00

Egy férfi, egy nő és négy évtized szerelmes levelei – erről szól az amerikai író, A. R. Gurney Pulitzer-díjra jelölt nagysikerű drámája. A kétszemélyes színdarab az író leggyakrabban játszott műve, ami egyszerre megmosolyogtató és könnyfakasztó. Andy 10 évesen írja meg első levelét a copfos kislánynak, Melissának, aki teljesen odavan a fiúért. Csakhogy a sors elszakítja a két szerelmes gyermeket egymástól, így nem marad más nekik, csupán a leveleikben lángoló szerelem. Telnek az évek, és Andy és Melissa két teljesen különböző egyéniséggé válnak, ám levelezésük nem szakad meg, írnak, írnak és írnak – boldogságról, bánatról, szeretetről, életről és halálról.

A Love letters című darabot először a New York Public Library épületében adta elő maga az író és Holland Taylor színésznő, majd 1988-ban New Havenben, a Long Wharf Theatreban került színpadra. Magyarországon korábban a Vígszínházban, illetve a Centrál színházban került megrendezésre a két szerelmes története, most pedig Mácsai Pál értelmezésében kerül újra közönség elé, először a Váci Dunakanyar Színházban. Andy szerepében Gálffi László lesz látható, míg Melissát Hernádi Judit játssza.

Hernádi Judit a HERNÁDI pont című önálló estjén (Fotó: Orlai Produkciós Iroda)

Hotel Mimóza / Békéscsabai Jókai Színház / rendező: Katkó Ferenc / november 6. 19:00

Habár a járványhelyzet miatt az tengerparti utazások még váratnak magukra, a békéscsabai társulat mégis igyekszik elővarázsolni nekünk egy fényűző dél-franciaországi nyaralást, a szállást pedig a Hotel Mimóza fogja biztosítani. A hamisítatlan francia vígjáték főhőse Moncey úr, aki filmrendezőként egy családi villában száll meg szeretőjénél, miközben a felesége azt hiszi, hogy egy szállodában van a forgatások alatt. A bonyodalom ott kezdődik, amikor a mit sem sejtő feleség unalmában meglátogatja a férjét ebben a híres hotelben. Moncey-nek ezúttal a való életben kell rendeznie. Megalakul a Hotel Mimóza, érkeznek a nem várt szállóvendégek, sőt még a szerető férje is betoppan. A fordulatok, a nevetés és a felhőtlen szórakozás garantált. Főszerepben: Csomós Lajos, Tarsoly Krisztina, Fehér Tímea és Katkó Ferenc.

Leánder és Lenszirom / Győri Nemzeti Színház / rendező: Gábor Sylvie / november 7. 15:00

Most sem az a lényeg, hogy Leánder és Lenszirom meséjével mit akart közölni a szerző, hanem az, hogy fel tudjuk-e fedezni történetében a párhuzamokat a saját életünkkel, ami több és más, mint az örök mesei alaphelyzet, amelyben a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig méltó büntetését…” – nyilatkozta Szilágyi Andor, a mesejáték írója. A Szép Ernő-díjas író több klasszikus történet megihletéséből kezdett bele a szerelmetes meséjének megírásába, melyek között ott van Benedek Elek Csudafa című meséje, a Szépség és a Szörnyeteg, a Vadhattyúk és Shakespeare Szentivánéji Álom című műve is. Az előadás ősbemutatóját 1993-ban tartották, azóta pedig több vidéki színház, az Operaház és a Nemzeti Színház repertoárjára is felkerült.

A szívet melengető történet a szeretet hatalmas erejéről és a belső szépség felismeréséről tanítja a kicsiket. Bölömbér király 16 évig élt fogságban Leánder varázserdejében, ahonnan a kobold csak akkor hajlandó őt hazaengedni, ha neki ígéri azt, ami még neki magának sincs. Az uralkodó megtudja, hogy távollétében született egy lánya, Lenszirom, akit Mar-Szúr keleti herceghez kívánnak feleségül adni, és akire Leánder is szemet vetett. A király hiába őrizteti és zárja el lányát, Leánder és Lenszirom mégis találkoznak, és egymásba szeretnek. Ám amikor a királylány először meglátja a csúf koboldot, teljesen elborzad tőle és elhagyja. Leánder elbujdosik, Lenszirom viszont hamarosan ráébred tévedésére és szerelme után indul. A mesejáték most Fehér Ákos, Vincze Gábor Péter, Mézes Violetta / Mihályi Orsi, Molnár Ágnes, Cselepák Balázs, Klinga Péter, Nagy Gréti, Bende Ildikó, Koppány Zoltán, Takács Zoltán, Molnár Sarolta, Somogyi István, Balogh Dávid, Bartók Tamás, Kirschner Gábor, Csapó Bori, Molnár Kincső és Hovanecz Lili előadásában kel életre a Győri Nemzeti Színház színpadán.

Kiemelt kép: Pillanatkép a Szócső című előadás próbájából (Fotó: Kállai-Tóth Anett)