42. heti premierajánló

Fuharosok / Into the Little Hill/ Forte Társulat – Művészetek Palotája / rendező-koreográfus: Horváth Csaba / október 21. 19:00

A Művészetek Palotája ad otthont a Forte Társulat és az UMZE Kamaraegyüttes legújabb előadásának, amely két egyfelvonásost – Vajda Gergely Esterházy Péter elbeszélése alapján írt Fuharosok című operáját, valamint George Benjamin Into the Little Hill című művét – foglal magába. A 2020 márciusában hangversenyen bemutatott mono-koncert-opera, a Fuharosok sajátos műfaji kereteket jelölt ki önmagának, drámai-színpadi karaktere balladákra jellemző módon rajzolódott ki. A világhírű brit zeneszerző, George Benjamin és Vajda egyfelvonásosai között épp ez a balladai elbeszélésmód alakít ki természetes kapcsolódást. Előbbi szerző A hamelni patkányfogó címen ismert mese alapján írt műve ugyanis szintén balladaszerűen meséli el a drámai történéseket. Benjamin operájában egy szoprán és egy mezzoszoprán több szerepet játszva jeleníti meg az ismert, 1200-as évekből származó, a gyermekeket elragadó halál metaforájaként is felfogható példázatot, míg Vajda operájában egyetlen szereplő – igaz, három alakban megjelenve – énekli végig az Esterházy által életre keltett gyereklány megbecstelenítésének történetét. A Horváth Csaba által rendezett összművészeti előadásban Molnár Annát, Esther-Elisabeth Rispenst, Károly Katalint, Földeáki Nórát, Horkay Barnabást, Pallag Mártont, Widder Kristófot láthatjuk majd, vezényel: Vajda Gergely.

A mosoly országa / Budapesti Operettszínház / rendező: Stephen Medcalf / október 22. 19:00

Lehár Ferenc egyik legismeretebb operettje, A mosoly országa debütál jövő héten a Budapesti Operettszínházban. A mű ősbemutatójára 1929-ben került sor Belinben, a Metropol-Theaterben. Ekkor az előadás igazi korszakalkotó darabnak számított, hiszen ezelőtt nem volt példa olyan operettre, amely nem vidám végkifejlettel zárult volna. A mosoly országa a bécsi tábornok arisztokrata lánya, Liza, és a kínai trónörökös, Szu Csong herceg szerelmét meséli el. A történet napjainkban is aktuális kérdéseket, problémákat feszeget, de nincs híján a humornak, valamint a játékosságnak sem. A budapesti produkció rendezője a világszinten elismert brit művész, Stephen Medcalf. Az előadás három szereposztásban kerül bemutatásra, a két szerelmest Vadász Zsolt, Ninh Duc Hoang Long, Homonnay Zsolt, valamint Fischl Mónika, Kiss Diána és Bordás Barbara felváltva alakítják.

Bohémélet / Szegedi Nemzeti Színház / rendező: Göttinger Pál / október 22. 19:00

A 19. század bohémjainak életét bemutató Puccini-opera a szerző talán legnépszerűbb műve. Az ősbemutatókat ért kritikák ellenére a Bohémélet hamar közönségsikerré vált, és 1896 óta inspirálja napjainkban alkotóit is. Jonathan Larson Rent című korszakalkotó musicaljének alapját is Rodolfo és Mimi szerelmének megrázó története adta. A száz évvel később bemutatott amerikai darab ugyanúgy saját korszakának nélkülöző és bohém művészeit ábrázolja, akiknek ráadásul koruk ismeretlen betegségeivel – a tuberkulózissal és az AIDS-szel – is meg kellett küzdeniük. A Bohémélet tragikus története egy párizsi padlásszoba művészeinek tengődő életét tárja a közönség elé. Főszereplőnk, az önzetlen Rodolfo szakítani akar Mimivel, hiszen a szegény varrólány halálos beteg és ő nem tud megfelelő körülményeket biztosítani a számára. Így akarja rákényszeríteni, hogy keressen magának egy tehetős szeretőt. A darab végén Mimi azonban visszatér szerelméhez a szegénységbe. Ott hal meg, ahol a legboldogabb volt. Göttinger Pál rendezésében a szerelmeseket váltott szereposztásban játssza Máthé Beáta és Bordás Barbara, valamint Tötös Roland és Horváth István.

Az utolsó velencei kalmár / Gólem Színház / rendező: Borgula András / október 24. 19:00

„Ha megszúrtok, nem vérzünk-e, ha csiklandotok, nem nevetünk-e? ha megmérgeztek, nem halunk-e meg? s ha bántotok, ne álljunk-e bosszút?” – Shylock monológjának mondatai A velencei kalmárból bizonyára mindenki számára ismerősen csengenek, ráadásul a mai napig roppant aktuálisak. De mi történik akkor ha 1944-ben, a budapesti gettó egyik épületének pincéjében 5 zsidó gyerek előadást készít Shakespeare drámájából, ráadásul úgy, hogy nem tudják, másnap élni fognak-e még? Miért csinálnak a Fővárosi Kefe- és Seprűgyártó Vállalat alkalmazottai 1989-ben előadást A velencei kalmárból – és főleg: kinek? Mi változott 45 év alatt? A Gólem Színház legújabb produkciója azonban nem csak ezeket a kérdéseket feszegeti, hanem azt is, hogy mi a színház dolga, amikor a nagypolitika, a háború, a sors, és leginkább az emberi kegyetlenség és árulás az életünkre tör? Mit csináljon az a zsidó, aki nem akar bosszút, nem akar visszaszúrni, nem akar semmit, csak azt, amit mindenki más: boldognak lenni. Hova tűnnek a fiatalkori álmaink és vágyaink? A világ tehet arról, ha nem valósítjuk meg őket, vagy mi magunk? És meddig hihetjük, hogy nemsokára mindannyian boldogok lehetünk egy szabad világban? Akik pedig – ha választ nem is, de gondolkodni valót biztosan nyújtanak nekünk: Nagy Mari, Zsurzs Kati, Kaszás Gergő, Kardos Róbert, Bíró Panna Dominika, Horgas Ráhel, Hencz András, Kerekes Márton és Rákos Olivér. Németh Virág darabját Borgula András állítja színpadra.

Beszélő fejek / Centrál Színház/ rendező: Puskás Tamás / október 24. 19:30

A brit regény- és drámaíró, Alan Bennett 1988-ban írt a BBC számára egy 13 részes monológ-sorozatot, amelyből díjnyertes színpadi változat született – ezt ismerhetik meg Puskás Tamás rendezésében azok, akik jegyet váltanak a Centrál Színház előadására. A Beszélő fejekben négy monológot (A levelek hölgye, Éj a spanyol kertekben, Bogár a cukortartóban, A kiugrás) ismerhetünk meg, amik néhol humorosak, másszor megrázóak, viszont van egy közös pontjuk: olyan hétköznapi emberek a szereplőik, akik valamilyen extrém helyzetekbe keverednek. Például mi a teendő akkor, ha a szomszédasszony megöli a férjét? Drukkoljunk azért, hogy a nyugdíjas édesanyánk bepasizzon? Hogyan hazudjunk magunknak a karrier érdekében? Olyan szürreális kérdések ezek, amik valahogyan mindenkit érintenek, a válaszokat viszont nem feltétlenül a Borbás Gabi, Scherer Péter, Liptai Claudia és Sztarenki Dóra által megelevenített karakterekben, hanem magunkban kell megtalálnunk.

Kiemelt kép: Pillanatkép Az utolsó velencei kalmár olvasópróbájáról (Fotó: Hajmási Péter)