35 éve mutatták be minden idők legsikeresebb magyar musicaljét

Január 29-én 35. születésnapját ünnepli A padlás, amely túl van az egymilliomodik nézőjén, az 1000. előadásán (a 999. stream-ünnepnek köszönhetően pedig a világ távoli tájaira is eljutott). A darab szövegkönyvét Sztevanovity Dusán és Horváth Péter, dalszövegeit Sztevanovity Dusán, zenéjét Presser Gábor írta. A Marton László rendezésében bemutatott előadás 13 karakterének bőrébe az eltelt több mint három évtized során közel 100 színész bújt, de nemcsak a színpadon váltották egymást a generációk, hanem a nézőtéren is.

Minden idők egyik legsikeresebb magyar zenés színpadi művét 1988. január 29-én mutatták be a Vígszínházban. „A padlás az én hitvallásom. Választ keres örök kérdésekre: miért vagyunk itt, egyedül vagyunk-e az univerzumban, mi lesz velünk, amikor meghalunk és így tovább” – mesélte Sztevanovity Dusán, aki egy álmatlan éjszakán, a padláson lévő otthoni dolgozószobájában papírra vetett egy négy oldalas szinopszist. Nem sokkal később a zsennyei alkotótóházban, ahova Presser Gáborral egy lemez munkálatai miatt utaztak le, egy esős napon letette a zeneszerző elé a darab szinopszisát, aki elolvasta, majd zongorához ült, és – ha az emlékek nem csalnak – megszületett a Fényév távolság című dal, és egy sor, melyet azóta is generációk énekelnek: „Lehet számtalan hely, ami szebb és jobb a mi Földünknél.”

A padlás olvasópróbáját 1987. november 30-án tartották, a rendezői székbe Marton László ült, dramaturgként pedig Radnóti Zsuzsa csatlakozott – az addigra már Horváth Péter íróval is kiegészült –alkotói csapathoz. A cél az volt, hogy egy olyan darabot állítsanak színpadra, ami nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is érdekes, így érintve meg minden korosztályt. Sok minden nem volt ideális a próbafolyamat során: a nagyszínpad helyett sokáig a Házi Színpadon próbáltak, pénzhiány miatt a díszletet – Robinson kivételével – korábbi előadások színpadi kellékeiből kellett összeállítania Fehér Miklósnak és csapatának, Jánoskuti Mártának a jelmezekre szintén csak fillérek jutottak, sőt Presser Gábor a zenét is egyedül játszotta fel, mert zenészekre sem tudtak költeni. Ma már legendás történet, hogy palacsinta helyett azért született dal a szilvás gombócról, mert Radnóti Zsuzsa édesanyja többször azzal vendégelte meg az alkotókat. A premier 1988. január 29-én Kaszás Attila (akire a szerzők kifejezetten Rádiós szerepét írták), Igó Éva (aki kezdetben Süniként lépett színpadra, ma pedig Mamókaként látható), Tábori Nóra, Hegedűs D. Géza, Méhes László, Rudolf Péter, Pápai Erika (aki az előadásban a legtöbbször lépett színpadra: Kölyökként debütált, majd egy ideig Süni volt, később pedig újra eredeti karakterét játszotta), Rácz Géza, Balázs Péter, Vallai Péter, Seress Zoltán és Sipos András szereplésével hosszú percekig tartó vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.

A produkció díszlete az eltelt 35 évben nem változott, Robinson, a szuperintelligens számítógép is csak kisebb javításokon esett át. A Varázskönyvet Rubik Ernő készítette, 12 lapból áll, különleges hajtogatási technikával rendelkezik, amit minden Hercegnek és a jelenetet előkészítő kellékeseknek is meg kell tanulnia. Legnagyobb mágusa mind a mai napig az első Herceg, Méhes László, aki számtalan hajtogatási trükkel lepte meg a közönséget és kollégáit is. Szilvás gombócból előadásonként körülbelül 20 darab szerepel. Elkészítésük nem kis feladatot rótt egykor alkotóira, hiszen valódinak kell kinézniük, és mivel az egyik jelenetben egymásnak dobálják a színészek, ehhez megfelelő súllyal kell rendelkezniük, strapabírónak kell lenniük és nem koppanhatnak földet érés esetén. A szilvás gombóc állományt időről időre fel kell újítani, és pótolni is kell: előadás számtól függően egy évben átlagosan 30-50 új szilvás gombócot kell legyártatni. Vannak olyan kellékek is, amelyek november 20-án ezredik alkalommal kerülnek fel a színpadra: ilyen a hintaló, a Shakespeare kép, az óra és a bilincs.

Az eredeti szereposztáson túl az alábbi színészekkel találkozhattunk az elmúlt 35 évben: Kaszás Attila, Oberfrank Pál, Szőcs Artur, Ember Márk, Wunderlich József, Medveczky Balázs (Rádiós,) Tanai Bella, Igó Éva (Mamóka), Sipos András, Lipics Zsolt, Hevér Gábor, Hegedűs D. Géza, Fesztbaum Béla (Témüller), Hullan Zsuzsa, Jónás Rita, Saárossy Kinga, Kéri Kitty, Pápai Erika, Tornyi Ildikó, Péter Kata, Győrfi Anna, Antóci Dorottya, Márkus Luca (Süni), Gyuriska János, Selmeczi Roland, Lajos András, Kálid Artúr, Fesztbaum Béla, Hajduk Károly, Kőszegi Ákos (Detektív), Sipos András, Széles Tamás, Kálloy Molnár Péter, Fesztbaum Béla, Gyuriska János, Lajos András, Molnár Áron, Király Dániel, Darvasi Áron, ifj. Vidnyánszky Attila, Gyöngyösi Zoltán (Üteg), Lux Ádám, Cserna Antal, Tunyogi Péter, Sarádi Zsolt, Telekes Péter, Szántó Balázs (Herceg), Király Attila, Csőre Gábor, Tóth András, Dino Benjamin (Lámpás), Gesztesi Károly, Méhes László, Cserna Antal, Hujber Ferenc, Kolovratnik Krisztián, Lázár Balázs, Lajos András, Juhász István, Horváth Szabolcs, Bölkény Balázs (Meglökő), Fekete Györgyi, Szinetár Dóra, Mentes Júlia, Széles Flóra, Dobó Enikő, Mentes Júlia, Radnay Csilla (Kölyök), Kálid Artúr, Szemenyei János, Mészáros Máté, Csapó Attila (Barrabás/Révész), Németh Kristóf, Kálloy Molnár Péter, Znamenák István, Pataki Ferenc, Kálid Artúr, Gál Kristóf, Kolovratnik Krisztián, Lázár Balázs, Dolmány Attila (Robinson).

Kiemelt kép: Jelenetkép A padlás 1988-as bemutatójáról (Fotó: Vígszínház)