Kancsár Orsolya idén 30 éve lépett először színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban: 16 éves korában szerződtették táncosként. Amióta az eszét tudja, mindig is színésznő szeretett volna lenni, így egy ilyen lehetőséget, hogy a színház közelében lehessen, nem hagyhatott ki. Gimnáziumi tanulmányait magántanulóként fejezte be a színház mellett, melynek édesanyja eleinte nem igazán örült. Az első szerepét a Szegedi Nemzeti Színházban kapta a Bál a Savoyban című operettben, mint szobalány. „Két jelentem volt… két mondattal. Mai napig tudom. “Jó reggelt uram, parancsol egy csésze teát? Egész Nizza ujjong, a várost fellobogózták, estére fáklyás menetet készítenek a Márkiné tiszteletére.” Egyszer véletlenül azt mondtam, hogy egész Nizza ujjong, a várost felszabadították… akkor azt hittem, elsüllyedek szégyenemben, ma már persze vicces. Aztán jött a többi szerep, mint A régi nyár Zsuzsikája, a Hegedűs a háztetőn, a Lila Ákác Szikora János rendezésében” – emlékezik vissza Kancsár Orsolya. 

Budapesten, Gór Nagy Mária tanodájában tanult, ahonnan már harmadik évét a Kecskeméti Katona József Színházban töltötte Bodolay Géza igazgatása alatt. A végzés után itt kapott szerződést is, jobbnál jobb szerepekben láthatta a közönség: Pozsgai Zsolt Kecskemétre írt operettjében a primadonnát, Mikszáth Kálmán A beszélő köntösében Őze Áron partnereként, Cinnát a cigánylányt, Andorai Péter oldalán pedig Az ügynök halálában játszhatott. A szíve azonban haza húzta Szegedre, így 21 éve, 2001-ben  megalapította a Szegedi Pinceszínházat, ami a város egyetlen stúdiószínházaként egyedülálló és azóta is töretlenül működik.

A Szegedi Pinceszínház igazi kuriózum a városban, sikert sikerre halmoz. Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné s a két szeleburdiak előadásával, melyet a Déryné Programmal és az Aradi Kamaraszínházzal közösen hoztak létre, eddig összesen 6 díjat zsebeltek be. Szeged város Kölcsey-éremmel és Szeged kultúrájáért emlékplakettel jutalmazta az alkotó munkásságát.

Kiemelt kép: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című előadás egyik jelenete (Fotó: Szegedi Pinceszínház)