A Győri Nemzeti Színház egy kortárs magyar drámával, Tasnádi István zenés romantikus játékával, a Szibériai csárdással nyitotta az évadot. A soron következő premierjük szeptember végén a 2010-ben bemutatott, több Oscar-díjjal is jutalmazott A király beszéde újabb színpadi adaptációja lesz. Ez után azonban ismét visszaevez a teátrum a hazai vizekre, ugyanis október 5-én az egyik legnagyobb magyar írónő, Szabó Magda klasszikus családregényét viszik színre.

Szabó Magda hatvanéves korában fejezte be önéletrajzi elemeket is megőrző regényét, a Régimódi történetet, melybe több évtized eseményeit sűrítve meséli el saját családja négy nemzedékének életét. Sokáig nem szerette volna papírra vetni múltjának ezt a szeletét, de amerikai körútja során, férje folyamatos biztatásának hatására egy magányosan töltött viharos éjszakán mégis hozzáfogott.

Pillanatkép az olvasópróbáról (fotó: Győri Nemzeti Színház)

„Anyámat 1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belőlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: „Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével?” Kétségbeesetten hárítottam a csendes biztatást, képtelenségnek éreztem, hogy megbolygassam összemetélt tudatomat azzal, hogy megpróbáljam visszaidézni a holtat, részint úgy gondoltam, képtelen ötlet, részint olyan beteg és nyomorult voltam a jelenléte nélkül, hogy eleve kudarcnak éreztem a kísérletezést is.

A férjem sose kényszerített semmire, ezen az estén és sok rákövetkező, szintén hallgatag estén se tette, csak annyit mondott: „Majd meglátjuk. Lenke megérdemelné, hogy megmutasd az anyádat a világnak, és neki kevés a rózsaszín márvány sírkő a pár soros verssel. Ha valakinek, neked, és egyedül csak neked fog Jablonczay Lenke válaszolni, ha megkérdezed, és elmondatod vele, ami megértéséhez nem voltál a haláláig elég ép vagy teherbíró, magad is asszony, felnőtt.”

Pillanatkép az olvasópróbáról (fotó: Győri Nemzeti Színház)

Ebben az ízig-vérig debreceni történetben az írónő feleleveníti saját rokonságának, elsősorban édesanyjának múltját. A Régimódi történet azonban nem egy száraz önéletrajz, szereplői hús-vér emberek, akik kilépnek a könyv lapjairól, és a színpadon is olyan fájdalmasan ismerősek, hogy együtt sírunk és nevetünk a főhősnőkkel. Ők ugyanis arra törekednek, hogy megőrizzék és ápolják a hagyományokat, a családi értékeket, miközben folyamatosan küzdenek a férfiak uralta világgal. Korrajz 19. és 20. század fordulójának Magyarországáról, a magyar polgárság életéről, és azokról a problémákról, amely minden időben egyedinek és kivételesnek tűnnek, ám mégis minden kor embere számára ugyanolyan nehezen megoldhatók, és fájdalmasak.

„Olyan nők története ez, akik képesek kezükbe venni sorsuk irányítását, hogy saját lábukra állva küzdjenek meg fennmaradásukért. Olyan anyáké, akik harcolnak egymással, a világgal, családjuk tagjaival, és minden erejükkel azon vannak, hogy a szorgos és takarékos kereskedővér képes legyen legyőzni a férfiak léha dzsentrivirtusát” – írja a regényről az előadás dramaturgja, Tucsni András.

Pillanatkép az olvasópróbáról (fotó: Győri Nemzeti Színház)

A Régimódi történet egyike Szabó Magda nagy sikereinek, ezt mutatja az is, hogy bár grandiózus családregény, már megjelenése évében, 1977-ben színpadra is állították. Bár nem ez az írónő legtöbbet játszott műve, mégis előszeretettel veszik elő a színházak, ugyanis egy olyan mese, amelyben jó elmerülni, és szereplői magatartásáról, a tanúsított emberi méltóságról és életszeretetről jó példát venni. Győr városának régi, színházkedvelő nézői pedig most újra láthatják ezt a régimódi történetet, a Jablonczay család ugyanis visszatér.

1994-ben, huszonöt évvel ezelőtt Pethes György rendezésében állították színpadra Szabó Magda családregényét Barta Mária, Rudolf Teréz és Maszlay István főszereplésével. A Régimódi történetet 2019-ben Bagó Bertalan értelmezésében láthatja majd a győri közönség. A kedvelt színházrendező stílusa nem lesz ismeretlen a teátrum nézői számára, ugyanis 2013 óta visszatérő vendég a városban: ő állította színpadra pár éve az Augusztus Oklahomában című családdrámát, Csehov Sirályát, egyik legsikeresebb győri rendezése pedig egy másik orosz mű, Gogol A revizorja Gáspár Sándor főszereplésével.

Pillanatkép az olvasópróbáról (fotó: Győri Nemzeti Színház)

Az október 5-től látható új előadásban Rickl Máriát, Szabó Magda dédanyáját Kubik Anna játssza majd, aki pár évvel ezelőtt Debrecenben színpadra lépett már ebben a szerepben. A Régimódi történet másik női főszerepét, Jablonczay Lenkét, az írónő édesanyját a teátrum fiatal színművésznője, Dunai Csenge kelti életre, aki az Abigélben is szerepelt korábban Győrben. Maszlay István huszonöt évvel azután, hogy először eljátszotta a Jablonczay családfőt, 2019-ben ismét magára öltheti Kálmán, a férj szerepét. De nem ő az egyetlen a társulat tagjai közül, akik negyed évszázad elteltével visszacsöppennek a Régimódi történetbe: Szikra József egykor Alföldi urat játszotta, most Orvosként lép a közönség elé, Török András pedig Orvosból Apátplébánossá változik át.

A három helyszínen, több évtized alatt játszódó történetben olyan színészek kaptak még szerepet, mint Szina Kinga, Agócs Judit, Bródy Norbert, Vincze Gábor Péter, Sárközi József és Kiss Tünde. Az előadás díszletét és jelmezeit Vereckei Rita tervezi, a mozgásért pedig Fekete Miklós, a színház tánckarvezetője felel majd.

Kiemelt kép: Pillanatkép az olvasópróbáról (fotó: Győri Nemzeti Színház)