1564. április 23-án született, majd 52 évvel később, 1616-ban ugyanezen a napon hunyt el William Shakespeare, angol drámaíró, költő, színész. Személyét számos legenda övezi, drámái – amelyek kapcsán a szerzői hitelesség szintén vita tárgyát képezi -, a színház világában megkerülhetetlenek. A dupla évforduló alkalmával összegyűjtöttünk néhány érdekességet az avoni hattyúról.

1. Irodalmi teljesítménye nem merült ki a költészetben és a drámaírásban, írásaiban az emberi élet egyes aspektusai, és a legkülönbözőbb érzelmek árnyalt ábrázolása mellett tömören és világosan kifejezett filozófiai gondolatok is megjelennek.

2. Hogy Shakespeare mikor kezdett el írni, már homályba merült, de korabeli utalások arra mutatnak, hogy néhány darabja már 1592-ben színre került Londonban, de az életrajzi kutatók szerint színházi karrierje az 1580-as években kezdődhetett. A feltételezett kronológiai sorrend szerint legelső drámája A két veronai nemes (1589-1591), míg legutolsó, teljesen saját műve A vihar lehetett (1610-1611).

3. Bár saját korában ünnepelt színész és szerző volt, de életében és közvetlenül halála után korántsem tartották akkora zseninek, mint napjainkban. A XIX. században fedezték fel újra, azóta számítják a legnagyobbak közé.

Jelenet a Macbeth című előadásból (fotó: Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház)

4. Az irodalmi szakértők négy periódust különböztetnek meg írói pályájában: 1590-ig főleg római és olasz mintára írta komédiáit és történelmi darabjait, az akkoriban népszerű és tradicionális krónikázásnak megfelelően. A második periódus a Rómeó és Júliával kezdődött 1595-ben, és 1599-ben a Julius Caesarral fejeződött be. Ezekben az években írta meg legnagyobb komédiáit. Az úgynevezett tragikus periódusban (1600-1608) Shakespeare főképpen tragédiákat írt, 1608 és 1613 között pedig tragikomédiákat (abban az időben Angliában ezt a műfajt „romance”-nak nevezték).

5. Legrövidebb és legtömörebb drámája a Macbeth, a leghosszabb a Hamlet.

6. Mintegy 37 színművet köszönhetünk neki: 10 tragédiát (Titus Andronicus, Rómeó és Júlia, Julius Caesar, Hamlet, Othello, Lear király, Macbeth, Antonius és Kleopátra, Coriolanus, Athéni Timon), 11 királydrámát (János király, II. Richárd, IV. Henrik, I-II. rész, V. Henrik, VI. Henrik I-III. rész, III. Richárd, III. Edvárd, VIII. Henrik), 10 komédiát (Tévedések vígjátéka, A makrancos hölgy, A két veronai nemes, Lóvátett lovagok, Szentivánéji álom, A windsori víg nők, A velencei kalmár, Sok hűhó semmiért, Ahogy tetszik, Vízkereszt, vagy amit akartok), 3 probléma színművet (Troilus és Cressida, Szeget szeggel, Minden jó, ha vége jó), 3 regényes színművet (Cymbelin, Téli rege, A vihar), valamint további kettő művéről tudjuk, hogy elveszett (Love’s Labour’s Won, Cardenio). 

7. Nem árt megjegyezni a tisztesség kedvéért, hogy több művét nem egyedül, hanem jó barátaival, Thomas Middletonnal (Macbeth, Szeget szeggel, Athéni Timon), valamint John Fletcherrel (VIII. Henrik, Pericles, A két nemes rokon) közösen írta. 

Jelenet A vihar című előadásból (Fotó: Várady Nikolett)

8. 1592 és 1594 között, a pestisjárvány miatt bezárták a londoni színházakat. Mivel nem volt igény a színdarabokra, Shakespeare két elbeszélő költeményt publikált ez alatt: az erotikus témájú Vénusz és Adoniszt és a Lucretia meggyalázását, mindkét verset Ovidius Átváltozások című műve inspirálta.

9. Ez alatt az idő alatt születtek meg további versei (mint például A szerelmes panasza, amelyben egy fiatal nő elcsábítását írja le, vagy A főnix és a gerle, amelyben egy szerelmes főnix és gerle halálát gyászolja), valamint szonettjei, melyek közül 154 maradt fenn. Szonettjeiben több utalás is van arra, hogy homoszexuális, de minimum biszexuális hajlamai voltak.

10. Közel háromezer ma is élő angol szót Shakespeare talált fel és vezetett be az angol nyelvbe. Ilyen volt például az assassination (merénylet), az accommodation (szállás), az amazement (csodálkozás), a bloody (véres) vagy a suspicious (gyanús).

11. Egyes tudósok az 1920-as évek óta vizsgálják, hogy a bizonyíthatóan létező William Shakespeare írhatott-e egyáltalán egyetlen színdarabot is. Azzal érvelnek, hogy egy kisvárosban nevelkedett, egyszerű középkori iskolában tanult ember nem juthatott volna hozzá ahhoz a műveltséghez, akár csak a mitológiai ismeretekhez, amelynek ismeretéről műveiben rendszeresen meggyőzi olvasóit. Ezen tudósok szerint egy nemes származású férfi írhatta műveit, akinek iskolázottsága megvolt, ám származása tiltotta az akkortájt alantasnak, rangon alulinak számító színészkedést és tollforgatást. A szakértők többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy ez a nemes úr Edward de Vere, Oxford grófja lehetett. Elméletük szerint de Vere megegyezett Shakespeare-rel, hogy az ő neve alatt jelenjenek meg a művek, és az üzlettel mindenki jól járt: Shakespeare meggazdagodott és learatta a dicsőséget, de Vere pedig kiélhette írói ambícióit. Komoly irodalomtörténészek egyébként ezt az elméletet határozottan cáfolják.

Leonard Whiting és Olivia Hussey az 1968-as Rómeó és Júlia című filmben, rendező: Franco Zeffirelli (Fotó: imdb)

12. Shakespeaere 18 éves volt, amikor megházasodott Anne Hathaway-jel, aki 8 évvel idősebb volt nála. Abban az időben szokatlan dolog volt elvenni egy idősebb nőt, főleg, hogy a hölgy terhes volt. Első gyermekük, Susanna hat hónappal az esküvő után jött a világra.

13. Hamnet nevű fia 1596-ban született, 11 éves korában pedig meghalt. Irodalomtörténészek szerint felfedezhető az összefüggés fia halála és az 1605-ben megjelent Hamlet között. Erről a történetről Maggie O’Farrell írt regényt, amely hamarosan magyarul is olvasható lesz az Európa Kiadónak köszönhetően.

14. Shakespeare-nek nincsenek ma is élő leszármazottai. 1608-ban született egy gyermeke, Elizabeth, aki viszont kétszer házasodott, de egyik férjétől sem esett teherbe. Az író másik lánya, Judith szintén megházasodott, neki három gyermeke született. Tragikus módon mindhárman elhunytak még azelőtt, hogy családot alapíthattak volna. Egyenes ági leszármazottak tehát nincsenek, azonban Shakespeare testvérének, Joannak voltak gyermekei.

15. Műveit a világ 80 nyelvére fordították már – magyarul először Petőfi Sándornak és Arany Jánosnak köszönhetően ismerhette meg a szélesebb közönség is. Külön érdekesség, hogy két darabot, a Hamletet és a Sok hűhó semmiért címűt a Star Trek sci-fi sorozatban használt, kitalált nyelvre, a klingonra is átültették.

Börcsök Enikő és ifj. Vidnyánszky Attila a Hamlet című előadásban (Fotó: Mészáros Csaba)

16. Drámáit az elmúlt két évszázadban hazánk legnagyobb költői és írói ültették át magyar nyelvre, többek között Arany János, Áprily Lajos, Babits Mihály, Eörsi István, Füst Milán, Jékely Zoltán, Kosztolányi Dezső, Mészöly Dezső, Nádasdy Ádám, Német László, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Szász Károly, Szigligeti Ede, Varró Dániel, Vörösmarty Mihály és Weöres Sándor is lefordította őket. 

17. Shakespeare nevének leírásával sokaknak meggyűlik a baja, ő maga is legalább 80 különbözőképpen szignózta a nevét. A fennmaradt aláírások között az alábbi változatok is szerepelnek: “Willm Shaksp,” “William Shakespe,” “Wm Shakspe,” “William Shakspere,” ”Willm Shakspere,” és “William Shakspeare”. Egyetlen olyan irat sem maradt azonban fent, amelyen William Shakespeare William Shakespeare néven írta volna a saját nevét.

18. Az Uránusz bolygó 27 holdja közül számos kisbolygó Shakespeare által megálmodott szereplőkről van elnevezve.

19. Shakespeare munkásságának hatása nem csak a színházakban, hanem számos egyéb művészeti ágban a mai napig jelentős. Drámáiból készül opera és musical, műveit fel- és átdolgozták regényekben, képregényekben, de találhatunk film- és animeadaptációkat is a sorban. 

20. Bár a londoni Westminster apátságban lévő költők sarkában az övé a legnagyobb szobor, nem ott van eltemetve, hanem Stratfordban. A sírján lévő versben megátkozza azokat, akik csontjait háborgatnák. (A síron lévő szöveg: “Jó barát, Jézus irgalmáért tartózkodj attól, hogy felásd az idezárt port, áldott az, aki megkíméli e köveket, és átkozott legyen, aki bolygatja a csontjaimat!”) Emiatt halála óta senki sem nyitotta fel a sírját, annak ellenére, hogy egyes legendák szerint kiadatlan kéziratait belehelyezték a koporsójába, és ezek esetleges megtalálása az évszázad irodalmi szenzációja lenne. 

Kiemelt kép: William Shakespeare (Fotó: Wikipedia)