TestTérKép / Feledi Project – Nemzeti Táncszínház / rendező-koreográfus: Feledi János / május 9. 19:30

A Feledi Project új előadása az életet próbálja megragadni. Az élethez pedig feltétlenül szükséges a test, amit terek – fizikai és érzelmi, kapcsolati és kulturális – vesznek körül. A kérdés az, hogy milyen hatással vannak ránk a terek, a helyek, az emberek. A születéstől a halálig és azon belül is az eleve elrendelt utunkra helyezik a hangsúlyt, amely során különböző emberekkel találkozunk, akikkel talán párkapcsolatot alakítunk ki és később családot alapítunk. Az előadás az emberi lét olyan alapvető dolgaira, felvetéseire és kihívásaira keresi választ, mint a távolság, az emlékezet, a körülöttünk lévő térhez való viszonyulás és az idő múlása. Melyik pillanatban kezdenek az emberek és helyek összefolyni mögöttünk? Megérkezünk, megalapozzuk, kiépítjük magunk körül az életünket, és eközben újra és újra ugyanazt az utat járjuk be. A TestTérKép az egyénnek önmagához, a fizikai és szellemi külvilághoz és más emberekhez való viszonyát elemzi. 

Szex. Újra. El. / Örkény Színház – Stúdió / rendező: Schwechtje Mihály / május 12. 19:30

Az Örkény Színház új darabja, Schwechtje Mihály rendezésében Robin Hanson amerikai közgazdász parázs vitát kiváltó elméletéből indul ki, amely a szexuális kapcsolatra ugyanolyan jószágként tekint, mint bármilyen más árucikkre, és ilyen alapon a társadalmi igazságosság elve szerint egy redisztribúciós rendszerben juttatná hozzá azokhoz a férfiakhoz, akik méltatlanul mellőzöttek e téren. Elméletét azután vetette fel, hogy kiderült egy torontói tömeggyilkosság elkövetőjének indítéka, ami a nőknél tapasztalt sorozatos visszautasítás és az abból eredő kezelhetetlen frusztráció volt. Az elmélet hiányossága, hogy kérdésfelvetéseken túl nem ad valódi, működőképes megoldásokat. A produkció alkotói együtt találtak ki egy olyan jövőbeli világot és társadalmat, ahol a szexuális újraelosztás rendszere megvalósul. A darab olyan kérdésekkel foglalkozik, mint hogy: Létezik-e a szexhez való jog? Járhat-e pénzbeli kompenzáció a szexhiányban szenvedőknek? Lehetséges-e a szexrobotok egészségügyi úton való kiutalása a rászorulóknak? Hogyan változhat meg a mai “hefneriánus” szexuális kultúra a jövőben? A morális kérdéseket felvető történet szereplőit Bajomi Nagy György, Ficza István, Józsa Bettina, Kerekes Éva és Vajda Milán kelti életre.

Pillanatkép a Szex.Újra.El című darab olvasópróbájáról (Fotó: Örkény Színház)

A hisztéria rövid és felkavaró története / Szkéné Színház / rendező: Bereczki Csilla / május 14. 19:00

Mikó Csaba és Tóth Réka Ágnes “The Sigmund Freud Show”-jának főszereplője maga a hisztéria. A beteg maszkot húz arcára, testét különleges koreográfiára kényszeríti. Nevetése harsány, könnyei igaziak, mégse hisz neki senki. A hisztéria neme: nő, kora: meghatározhatatlan. Minden korszakban más színpadokon lépett fel, hol a boszorkányüldözés, hol a viktoriánus erkölcsösség kulisszái mögött rejtőzködött. Változatos módszerekkel próbálták gyógyítani: köpölyözés, érvágás, hipnózis, sokkterápia. Volt, aki a szikében hitt, más az ováriumprésben. A hisztériás teste térkép lett. Egy a felfedezésre váró, ismeretlen tájak közül, ahol az orvosok kedvükre kísérletezhettek. A hisztériásokat vagy elmegyógyintézetbe zárták vagy fürdővárosokba küldték pihenni – ki vizes padlón, ki márványkádban kényszerült megoldást keresni problémájára, amíg meg nem jelent Freud, és szóra nem bírta a betegeket. Amíg fel nem ismerték, hogy a nők történelme nem egyezik meg a férfiakéval. És mi történik a hisztéria tüneteivel, ha a kórtörténetben nevén nevezzük a valódi okokat? A Szkéné Színház új bemutatójában Znamenák István, Sipos Vera, Szamosi Zsófia és Szvetnyik Kata lép színpadra.

Az istenek alkonya / Magyar Állami Operaház / rendező: M. Tóth Géza / május 15. 17:00

Richard Wagner monumentális, romantikus Ring-tetralógiája nem csupán egy tőlünk távoli mese a germán mitológia hőseivel, hanem az elmúlt két évszázad és még inkább a jelen gazdasági-társadalmi-ökológiai változásairól, értékválságairól is szól. M. Tóth Géza rendező számára mindez különös fontossággal bír, így A Rajna kincseA walkür és a Siegfried után az Az istenek alkonyával teljessé teszi tetralógia-rendezését. A mintegy 5 és fél órás színpadi víziójában a korábbi három esthez hasonlóan a zeneszerző és egyben szövegkönyvíró társadalomkritikáját domborítja ki. Különleges, archaikus és futurisztikus elemeket egyaránt alkalmazó színpadi formanyelvével olyan világot tár a nézők elé, ahol megmutatkozik: az ember olyan módon használja ki tudását, a másik embert és ezt a világot, hogy az szükségszerűen világkatasztrófához vezet. Az istenek alkonya színpadi univerzumának alapvető vizuális alkotóeleme a zenével folyamatosan szinkronban mozgó, azzal párbeszédet folytató, a színpad egész terét betöltő, vetített és különleges térélményt adó látvány. A főbb szerepekben Kovácsházi István, Rálik Szilvia, Szemerédy Károly, Horti Lilla, Gábor Géza, Kelemen Zoltán és Wiedemann Bernadett debütál majd.

Kiemelt kép: A TestTérkép image fotója (Fotó: Szigeti László)