Mária országa / Szegedi Nemzeti Színház – Kisszínház / rendező: Alföldi Róbert / április 29. 19:00

Újabb magyar ősbemutatóval jelentkezik a Szegedi Nemzeti Színház: Székely Csaba, korunk egyik legjelentősebb drámaírója kifejezetten a teátrum kérésére írta meg legújabb darabját, amelyről Alföldi Róbert, az előadás rendezője úgy nyilatkozott, hogy “egy kényszeresség nélküli nagyszerű mű, amely évtizedek múlva is megállja majd a helyét”. A közönség történelmi hitelességű színdarabra számíthat groteszk előadásmódban, a humorral átszőtt történelmi játékban a színház drámatagozatának csaknem összes művésze színpadra lép. „A darab az 1300-as években játszódik, mégis reagál a jelen korra. Minden igaz, ami le van írva – az ok-okozati összefüggések persze nem biztos, hogy maradéktalanul, de a történelemtudomány mai állása szerint az események valóban így történtek” – mondta el Alföldi. A némileg profanizált történetben bizonyos helyzetek végletekig fokozottak, az emberi huncutság pedig felnagyított, ez azonban nem jelent értékítéletet. A rendező azt szeretné, ha a most készülő produkció tempója és felfokozottsága vidéki lakodalomra emlékeztetné a közönséget.

Egy bolond százat csinál / Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg / rendező: Lendvai Zoltán / április 29. 19:00

Szüle Mihály, Harmath Imre és Walter László zenés bolondságának főszereplői két munkanélküli barát: egy volt pincér és egy volt karmester. Előbbi a megszólalásig hasonlít a nagy oroszlánvadászra, Suarez Rodrigo Felix grófra, a másik kiköpött mása egy ismert halbiológusnak. Így tehát állás nélkül Dömötör (Ticz András) és Rudi (Bot Gábor) új életet kezd az új személyazonosságokkal a Földközi-tenger partján, ahol eddig dolgoztak. Ám amikor két fiatal, csinos lány, Betty (Kovács Virág) és Elly (Támadi Anita) érkezik a Riviérára Amerikából, akik gazdag férjjelölt reményében milliomos csemetéknek adják ki magukat, a “szélhámosok” egymásra találása elkerülhetetlenné válik. De vigyázat, itt senki sem az, akinek látszik, és így lesz egy bolondból akár száz is.

Orth Péter a Tigris és hiéna próbáján (Fotó: ifj. Háry Péter)

Tigris és hiéna / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház – Kelemen László Kamaraszínház / rendező: Pataki András / április 29. 19:00

A Petőfi-emlékévre reflektálva tűzi műsorra a költő egyetlen fennmaradt drámáját a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház. A Tigris és hiénában a hatalom és a bosszúvágy kettőse játssza a főszerepet, amelyhez képest az ország érdeke és a magánérzelmek világa mellékesnek bizonyul. A fattyú Borics herceg, Galícia fejedelme (Ferencz Bálint) Magyarország trónjára tör, holott tartományát sem képes kormányozni, és azt sem tudja megakadályozni, hogy feleségét egyik szolgája elszöktesse. A családot huszonöt év után csak az elrontott élet fölötti gyűlölet köti össze; anyát és fiát ezenfelül a trónra áhítozó ragadozó és a haszonleső kapcsolata is. Saul, a másik ikerfiú, (Orth Péter) Borics testvére negyedszázadon át nem tudott származásáról, ezért mint afféle kóbor lovag kisszerű túlélési taktikákat dolgozott ki magának. Végül egy istenítéletszerű párbajban szinte megkönnyebbülten dől apja kardjába, míg Sámsont (Hegedűs Zoltán) Predszláva (Csapó Virág) szúrja le. Ezek után ismét anya és fia, a „tigris” és a „hiéna” feszül gyilkos indulattal egymásnak. Semmi nem változott: a „jó király”, a tehetetlen Vak Béla (Fazakas Géza) uralkodik, de mindig lesznek borgőzös fejjel pártütő, békételen urak, akik hazamentőnek képzelik magukat.

Szöktetés a szerájból / Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem / rendező: Vecsei H. Miklós / április 29. 20:00

Mozart mindössze 26 évesen komponált, 1782-ben Bécsben bemutatott daljátéka, noha sorrendben tizennegyedik színpadi műve, számos elismert kortárs és zenetörténész szerint is első olyan „nagy” operája, amiben kiteljesedett tehetsége, és ezzel megalapozta rangját és tekintélyét a császárvárosban. „Szabadság, szerelem” – e kettőért száll síkra az ifjú Belmonte (Balczó Péter), mikor azzal a céllal keresi fel Szelim basa (Wunderlich József) birtokát, hogy erővel vagy fondorlattal, de megmentse fogva tartott menyasszonyát, Konstanzét (Miklósa Erika). Tervének legnagyobb gátja Szelim basa erőszakos beosztottja, Ozmin (Palerdi András), ám Belmonte segítségére vannak barátai, a fogságon Konstanzéval osztozó Blonde (Rácz Rita) és Pedrillo (Szerekován János). A történet előrehaladtával az is kiderül, hogy a fiatal lány iránt Osmin is gyengéd érzelmeket táplál, tovább bonyolítva ezzel a cselekményt. Az OPERA legújabb bemutatóját a sokoldalú fiatal színművész, Vecsei H. Miklós állítja színpadra, aki a rendezés mellett maga írta a köztes párbeszédeket is a szöveg-zene-látvány hármasára épülő különleges feldolgozásában. A fiatalos hangvételű produkcióhoz Varró Dániel készített friss fordítást, akinek A varázsfuvola 2014-es zeneakadémiai produkciója után ez a második Mozart-daljátéka.

Kiemelt kép: Alföldi Róbert és Székely Csaba a Mária országa című darab olvasópróbáján (Fotó: Szegedi Nemzeti Színház)