17 érdekesség a 170 éve született Blaha Lujzáról

170 éve született Blaha Lujza – ebből az alkalomból összegyűjtöttünk néhány érdekességet a „nemzet csalogányáról”.

1. Blaha Lujza Reindl Ludovika néven látta meg a napvilágot Rimaszombaton, 1850. szeptember 8-án. Édesapja, Reindl Sándor huszártiszt volt a császári és királyi hadseregben. Nyíregyházi szolgálati ideje alatt ismerkedett meg Ponti Lujzával, akivel 1848. február 24-én – családja ellenzése dacára – házasságot kötött. Három hét múlva Reindl belépett a szabadságharc népfelkelő seregébe, ahol őrmesterként szolgált. A világosi fegyverletétel után bujdosnia kellett, és mivel szépen énekelt, egy színtársulathoz szegődött el: vándorszínésznek állt, Várai Sándor néven.

2. A gyermek Ludovika vidéki társulatokban ismerkedett meg a színészmesterséggel. Alig négyévesen már statisztaként szerepelt, Eduard Klischnigg majomszínész mellől kellett a hordóból kiugrania a színre. Először 1856. április 22-én, hatévesen lépett színpadra az esztergomi Fürdő Szállóban.

3. Valódi szerepben először 1858. január 5-én láthatta a közönség: A koldusnőben Marit alakította, és ezzel az első kísérletével teljes sikert aratott. Tizenhárom éves korában már kész színésznő volt, és önálló szerepeket játszott. 1863-ban lépett fel először szülővárosában, Rimaszombatban, ahonnan sok-sok vándorlás után, 1864 áprilisában, Molnár Györgyhöz, a budai Népszínház igazgatójához szerződött. Itt különösen nagy sikert aratott a Csikós című népszínműben.

4. 1866. február 5-én kötött házasságot Blaha János (Jan Blaha) cseh származású osztrák katonával, aki felismerte az ifjú színésznő tehetségét, és a későbbiekben karrierjét egyengette. Hálából neje élete végéig viselte nevét. Blaha János ugyan nem tudott magyarul, Lujza pedig németül nem beszélt, de egy leckeóra végén énektanára szerelmet vallott neki és egyben a kezét is megkérte. 19 éves volt, amikor férje 1870. január 24-én Debrecenben tüdővészben meghalt.

5. 1866-ban, miután egy bécsi vendégjáték ismertté tette őt az osztrák operettvilág körében, a Carltheater is szerződtetni akarta, ám ő visszautasította az ajánlatot, azzal az indokkal, hogy magyar színésznő akar maradni.

6. 1870. február 4-én a Nemzeti Színház is vendégszerepelni hívta. A következő év tavaszán Nagyváradon ünnepelték, majd május 7-én először játszott a Nemzeti Színházban, a Tündérlak Magyarhonban című népszínű Marcsa szerepében. Ez év szeptemberében ő nyitotta meg a Nemzeti Színház fiókszínházát, a Várszínházát, az Egy nő, aki az ablakon kiugrik című vígjátékkal.

7. 1873. január 15-én A falu rossza premierjén Finum Rózsi szerepében óriási sikere volt a Nemzeti Színházban, amelynek egyik legemlékezetesebb tagja lett, Szigligeti Ede szerződtette.

8. 1875. augusztus 28-án Egerben vendégszerepelt, ahol három napra rá runyai Soldos Sándor tenki földbirtokos megkérte a kezét: szeptember 20-án házasságot is kötöttek, de a frigy nem tartott sokáig, 1879-ben elváltak.

9. 1875. október 10-én elbúcsúzott a Nemzeti Színház közönségétől és a Népszínházhoz szerződött. 1875. október 23-tól 1896. május 4-ig összesen 2364-szer lépett fel a Népszínházban, ahol 1875. december 2-án volt az első operettfellépése az Angot asszony leányában, ezt követően egymás után aratta sikereit.

10. 1880 július havában a gyöngyösi nőegylet dísztagja lett. 1881. február 26-án férjhez ment báró Splényi Ödönhöz.

11. A Nemzeti Színház 1901-ben indította útjára az örökös tagság intézményét, ezt elsőként Blaha Lujza kapta meg, akit 1901. március 2-án Széll Kálmán miniszterelnök tüntetett ki a címmel. Ebben az évben, játszotta utolsó vendégszerepeit: júniusban Kassán, augusztusban Balatonfüreden láthatta a közönség, ezt követően a nyári vendégjátékoktól visszavonult. Október 31-én volt a búcsúfellépése a Népszínházban, minthogy a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Előadásul színre került a Sárga csikó, melynek Erzsike szerepét ekkor 150-edszer játszotta. Ezután többször szerepelt a Nemzeti Színházban, ahol Gárdonyi Géza A bor című művének Eszter szerepében (bemutató: 1902. december 23.) újból diadalt aratott.

12. Miután a Népszínházat összevonták a Nemzetivel, ami gyakorlatilag a népopera műfajának elhalását eredményezte, Blaha, aki utóbbi műfajban mozgott a legotthonosabban, prózai szerepekben is kénytelen volt bizonyítani. 1908-ban – 50 éves művészi jubileumát ünnepelve – eljátszotta Csiky Gergely népszerű vígjátékában, A nagymamában Szerémy grófné szerepét, melyet Pásztor Árpád és Máder Rezső énekes vígjátékká alakítottak át. 1909-ben Móricz Zsigmond Sári bírójában és a Lányomban nyújtott tündöklő alakítását a kritika és a nézők egyaránt dicsérték.

13. Harmadik férjének, Splényi Ödönnek 1909-ben bekövetkezett halála visszavonulásra késztette. Sokáig nem lépett fel, 1912-ben néhányszor közkívánatra játszott A piros bugyellárisban. Utoljára Garamszeghy Sándor Matyólakodalom című darabjában lépett színpadra színészként, amit éppen az ő visszavonulása miatt kellett levenni a műsorról.

14. 1920. március 20-án a székesfővárosi Közmunkák Tanácsa a Népszínház előtti teret Blaha Lujza-térnek nevezte el. Róla nevezték el az újpesti színházat is, amely 1920. október 21-én nyílt meg. 1921. október 8-án az Unió Rt. tulajdonát képező Revü-Színház a „Blaha Lujza Színház” nevet vette fel. 1923. március havában az Országos Színészegyesület örökös dísztagjává választotta, mely alkalommal az Egyesület leleplezte olajfestményű arcképét. Ugyanezen év szeptember 9-én évi nyugdíját a székesfőváros tanácsa 1 200 000 koronára emelte fel.

15. Utolsó nyilvános szereplésére 1923-ban került sor a Városi Színházban, a Népszínház nyugdíjasai tiszteletére rendezett ünnepségen, de itt már nem énekelt. A filmezéstől idegenkedett, zavarta a hangnélküliség, az erőteljes maszkírozás, a mozdulatok groteszksége.

16. Életének utolsó éveiben agyára húzódó betegsége egyre erősödött, szervezete legyengült. Végül egy végzetes tüdőgyulladás vette le a lábáról, amiből fölépült ugyan, de ágyhoz kötötten élt attól fogva, 1926. január 18-án bekövetkezett halálig. Örök nyugalomra 1926. január 20-án délután 3 órakor a Kerepesi temetőben helyezték. Impozáns temetésén – amelyhez hasonló csak Kossuth Lajosnak volt korábban – gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter, dr. Sipőcz Jenő polgármester, Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, Szirmai Imre, Ilovszky János, Beöthy László, Porzsolt Kálmán, Gál Gyula és Géczy István mondott gyászbeszédet.

17. Nevét számos tér, színház és utca őrzi, legismertebb talán a Budapest VIII. kerületében található Blaha Lujza tér. Gödöllőn, ahol 10 éven keresztül nyaralót tartott fenn, városnegyedet neveztek el róla. A Balatoni Szövetség 1926-ban plakettel díszített emlékpadot állíttatott neki Balatonfüred sétányán. Balatonfüredi villáján, ahol 1893 után szívesen töltötte idejét, tábla őrzi emlékét. Nevéből ered a 2012-ben alakult beat-rock/pop-soul zenekar neve a Blahalouisiana.

Kiemelt kép: A fiatal Blaha Lujza (fotó: szinhaz.hu)