150 született Heltai Jenő, író, költő, újságíró, producer, dramaturg.

Heltai Jenő Herzl Eugen néven született Pesten, 1871. augusztus 11-én, Herzl Károly férfiruha- és terménykereskedő és Reich Jozefa elsőszülött gyermekeként. Verseit már 14 éves korában publikálták. Kezdetben jogi tanulmányokat folytatott, de végül félbehagyta és újságíróként kezdett dolgozni: a Magyar Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa volt, de megjelentek versei a Borsszem Jankóban, a Magyar Szalonban, az Ország-Világban és a Magyar Géniuszban is. Később katonai pályára lépett, 1892-ben tartalékos hadnagy lett. Élt többek között Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben és Isztambulban is. A Herzl családi nevet 1913-ban változtatta Heltaira.

Színházi pályafutása 1900-ban kezdődött a Vígszínháznál: ekkor még titkárként, 1914 és 1918 között dramaturg-igazgatóként dolgozott. 1916-tól a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke, 1918-tól az Athenaeum Kiadó irodalmi igazgatója volt. Később, 1929-től a Belvárosi Színház, majd 1932-től 1934-ig a Magyar Színház egyik igazgatója volt. Dalszövegeket is írt, többek között Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának szövegeit. (pl.: „Kék tó, tiszta tó…”). Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Színpadi műveiben is kitűnt költői készsége: 1936-ban nagy sikerrel mutatták be a Magyar Színházban A néma levente című verses színpadi játékát, a mű – többek között – sajátos humorral ábrázolja Hunyadi Mátyást. Ismertebb színművei közé tartozik még a Naftalin című bohózat és A Tündérlaki lányok című színjáték, amelyek visszatérő darabjai a hazai teátrumok repertoárjainak.

Jelent A tündérlaki lányok című előadásból (Fotó: Fehér Alexandra)

1903. augusztus 8-án Budapesten, a VIII. kerületben kötött házasságot a római katolikus Hausz (Hans) Valériával, Hausz Gyula és Schudomel Magdolna lányával. 1906 februárjában bejelentette, hogy elhagyja az izraelita vallásfelekezetet, de nem nyilatkozott arról, hogy milyen vallásra kíván áttérni. Házasságát 1917-ben bontották fel. Hat évvel később, 1923. május 15-én Budapesten, az V. kerületben kötött házasságot a református vallású özvegy Gács Lillával, Frőhlich Vilmos és Klein Friderika lányával. Más ünnepelt szerzők (így Molnár Ferenc) mellett rá is kiterjedtek a magyarországi zsidótörvények. Kikeresztelkedett fia lépéseket tett megmentése végett, de ő nem kért mentességet, mert személyesen kellett volna írnia a kormányzónak, inkább bujkált. Élete vége felé még megérte az elismerést: műfordítói tevékenységéért Francia Becsületrenddel tüntették ki, 1948-ban pedig Kossuth-érdemrend (I. fokozat) elismerést kapott. A PEN klub magyar elnökévé választották és végül, már nagybetegen, 1957-ben Kossuth-díjat kapott.

86 éves korában, 1957. szeptember 3-án hunyt el, Budapesten, a Kerepesti temetőben helyezték végső nyugalomra.

Kiemelt kép: Heltai Jenő (fotó: cultura.hu)