Vesztegzár / PR-Evolution Dance Company – Nemzeti Táncszínház / koreográfus: Nemes Zsófia / április 13. 19:00

Rejtő Jenő a magyar szórakoztató irodalom egyik legnépszerűbb képviselője és megújítója. Szinte mindenki által ismert klasszikusa a Vesztegzár a Grand Hotelben, amelyből készült már film és zenés színpadi adaptáció is, most pedig – a PR-Evolution Dance Company jóvoltából – táncszínházi előadás formájában élhetjük át újra a történetet. Izgalmas, szövevényes cselekményszálak, extrém, szinte szürreális karakterrajzok, váratlan, abszurd fordulatok: egy igazi detektívregény, stílusos és humoros, ami a helyzetkomikumok sorozata és a groteszk, karikatúra-szerű szereplők révén rajzolódik át a tánc-színpadra. Nemes Zsófia koreográfiája Mester Dávid szemtelen zenéjével kísérve mutatkozik be. A legendás rejtői humor kíséri a különleges szereplőket és kalamajkákat, amiken Szilágyi Csenge a nyomozónő szerepében kalauzolja végig a nézőket, a Bognár Eszter díszletei és Nemes Nóra jelmezei által varázsolt világban.

A kertész kutyája / Nemzeti Színház – Gobbi Hilda Színpad / rendező: Ignacio García / április 13. 19:00

Lope de Vega örökbecsű komédiájának alaphelyzete egy szerelmi háromszög: egy grófnő szerelmes a titkárába, aki azonban egy szolgálólányhoz vonzódik. Ám a titkárt meglegyinti a hízelgő lehetőség, hogy feljebb léphet a társadalmi ranglétrán és társa lehet asszonyának, ezzel azonban szenvedést okoz szerelmének. Ugyanakkor a férfit is folyamatos megaláztatások érik a grófnő részéről, aki – a kutyához hasonlóan – bár ő maga nem kér enni, arra törekszik, hogy mások se „egyenek”. A félreértésből, féltékenységből és irigységből fakadó vígjátéki elemek, a darabot átszövő pimasz derű a tökéletes színpadi gépezet az óramű-pontosságú komikus mechanizmus segítségével teljesednek ki. A látszat mögött azonban mély, fájdalmas kérdés lappang. Vajon tudunk-e úgy szeretni, hogy rá ne unnánk szeretetünk tárgyára? Vajon nem egymás életét kívánjuk-e folyton – legyen bár szó a másik szerelméről, munkájáról vagy épp vagyonáról? Az előadást a kortárs spanyol színház meghatározó alakja, Ignacio García állítja színpadra Magyarországon, Tóth Auguszta, Berettyán Sándor, Barta Ágnes, Szász Júlia, Ács Eszter, Rácz József és Trill Zsolt szereplésével. 

Pillanatkép A kertész kutyája próbájáról (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)

Káin és Ábel / salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház – Kamaraterem / rendező: Kis Domonkos Márk / április 14. 19:00

Sütő András 1977-ben, a legsötétebb romániai diktatúra idején írta meg a Káin és Ábel című drámáját. A szerző a bibliai testvérpár sorsából bontja ki a lázadó ember problematikáját. A mindenkori hatalom és az egyén konfliktusa, a zsarnoksághoz való viszonyulás lehetőségei jelennek meg a műben. „Ebben a drámában nem a halandó küzd a halhatatlan Istennel. Ilyen egyenlőtlenségben nem jöhet létre igazi konfliktus. Ebben a drámában az Édenből kivetett, múlandóságra ítélt emberek, férfiak, nők, szülők és gyermekek vergődnek emberi szenvedélyek hullámai között” – nyilatkozta korábban Sütő a drámája kapcsán. A címszereplőket Kecskés Alexisz és Móczár Bence keltik életre, mellettük Házi Anita, Hege Veronika és Máté Krisztina lép színpadra Kis Domonkos Márk rendezésében.

Parsifal / Magyar Állami Operaház / rendező: Almási-Tóth András/ április 15. 17:00

Richard Wagner csaknem 25 éven át dolgozott a Szent Grál mondakör késő középkori feldolgozásain alapuló operáján. Az Amfortas vezette grál-lovagok és a velük szemben álló varázsló, Klingsor harcában a jó győzelmét és a múltbeli bűnök feloldozását nagypénteken elhozó Parsifal története a keresztény szimbolika számos elemét hordozza magában, ugyanakkor a Klingsor szolgálatában álló rejtélyes nő, Kundry és a viráglányok fűtött erotikája, valamint ugyancsak Kundry alakjában a vágyak, vezeklés és az együttérzés magán viseli a schopenhaueri és a buddhista filozófia jegyeit is. A műfaj határain túlmutató zenedráma ezáltal a hit filozófiai kérdéskörének egészen személyes, wagneri összegzését nyújtja. A Parsifalt 140 éve, 1882 nyarán mutatták be Bayreuthban, a zeneszerző által megálmodott Festspielhausban. A „színpadszentelő ünnepi játék” emelkedett eszmeiségének méltó bemutatása védelmében az előadási jogokra a zeneszerző 30 éves moratóriumot is bevezetett. Ennek lejártát követően Európa-szerte több premiert is 1914. január 1-jére időzítettek, az éjfélkor kezdődő előadások egyikére Budapesten, a Népoperában (a mai Erkel Színházban) került sor. A mostani előadás főbb szerepeit Kovácsházi István (Parsifal), Kálmándy Mihály (Amfortas), Szemerédy Károly (Klingsor), Szántó Andrea (Kundry), Palerdi András (Gurnemanz) és Rácz István (Titurel) énekli. 

Kiemelt kép: Szántó Andrea és Szemerédy Károly a Parsifal című operában (Fotó: Kummer János/Magyar Állami Operaház)