Pár nappal ezelőtt, április 11-én volt Márai Sándor születésének 120. évfordulója. Az író kiváló regényei és versei mellett jelentős drámai műveket is köszönhetünk.
Márai Sándor 1900. április 11-én, Kassán látta meg a napvilágot, Grosschmid Sándor Károly Henrik néven. Apja a nemesi származású Grosschmid Géza királyi közjegyző, a csehszlovák parlament Kassáról delegált szenátora volt, anyja Ratkovszki Margit, felsőbb leányiskolai tanítónő. Márai életútja az egyik legkülönösebb a XX. századi magyar írók között: már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb szerzői közé tartozott. Amikor 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmusellenességének volt betudható, hanem mert ő volt a magyar polgárság legjelesebb irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. A szerző azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Márai Sándor (fotó: televizio.sk)
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg hazánkban megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Az 1990-ben induló életműsorozatának megjelenését sajnos már nem élhette meg, ugyanis egy évvel korábban, 1989. február 21-én, San Diegóban elhunyt. Műveinek kiadási évében posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Legismertebb regényei közé tartozik az Egy polgár vallomása, A gyertyák csonkig égnek, az Eszter hagyatéka és A Garrenek művei-sorozat tagjai, A zendülők és A féltékenyek. Emellett verseket, novellákat, tárcákat is írt, valamint jelentős szerepe van az életműben a naplóinak is. Több regényéből is készült színpadi és tévéfilm adaptáció, de ő maga is írt drámákat, ezek közül a legismertebb A kassai polgárok és a Kaland.
Kiemelt kép: Márai Sándor (Fotó: Könyves Blog)
