11. heti premierajánló

Hedda Gabler szkeccsek / Ódry Színpad – Szentkirály Stúdió / rendező: Szász János / március 9. 20:00

Hedda Gabler és Jorgen Tesmann a nászútjukról hazatérve a frissen elkészült házukba készülnek költözni, aminek megszerzéséhez Brack bírótól kaptak kölcsönt. Tesman azonban alig tudja törleszteni a hitelt, Hedda pedig túlköltekezik. Ennek tetejében még az is bizonytalanná válik, hogy a férfi megkapja-e a neki ígért professzori állást vagy helyette régi vetélytársa, Eljert Lövborg pályázata nyer. Egy friss házasság, ami adósságban úszik, amiben a feleség végtelenül unatkozik, amit Brack bíró a markában tart, és amit megbolygat Ejlert Lövborg visszatérte. Hogy mindez hova fog vezetni, kiderül Szász János rendezéséből, a Színház- és Filmművészeti Egyetem főként végzős hallgatói, Kovács Máté, Ábel Stella, Bognár Gyöngyvér, Horváth Csenge, Darvasi Áron és Nagy Rebeka előadásában.

Forró mezők / Nemzeti Színház – Gobbi Hilda Színpad / rendező: Berettyán Nándor / március 13. 19:00

Móricz a két világháború közötti, változó világ konfliktusait, problémáit fogalmazza meg Avary László meggyilkolásának története kapcsán. Egy olyan világot fest meg, a nyírségi dzsentrik világát, ami tele van értékkel és szépséggel, de ami a jelenben már szinte életképtelen. Egy érzékelhetően eltűnő, letűnő világ, ami helyébe valami más jön, valami új, egy új korszellem, ami végigsöpör ezen a poros világon. Az Avary-gyilkosságot megpróbálják öngyilkosságnak beállítani, és maga a cselekmény voltaképpen e körül a konfliktus körül bontakozik ki. Van, aki bizonyos érdekek, érzések mentén, akár erőszakosan is, megpróbálja öngyilkosnak beállítani Avaryt, de a közösség ,,detektívvé lesz”- ahogy Móricz is fogalmaz, lelkiismeretből, félelemből, hisz ahogy mondják, amíg nincs meg a gyilkos, addig mindenki az, én is, te is. A főbb szerepekben Schnell Ádám, Varga József, Söptei Andrea, Katona Kinga, Mészáros Martin és Bordás Roland lesz látható.

Liaison / Centrál Színház – Kisszínpad / rendező: Pokorny Lia / március 13. 19:00

Képzeljünk el, mondjuk egy társasházat, legyen benne tíz-tizenöt lakás, abban tíz-tizenöt különböző korú, társadalmi helyzetű és családi állapotú nő. De van bennük valami alapvetően közös: mindannyian végletes élethelyzetben vagy érzelmi állapotban vannak, egymásról mit sem sejtve, egymás tőszomszédságában. Ki boldog, ki csak szeretne, ki boldogtalan, ki bosszúszomjas, ki ábrándozik, ki csalódott, ki tele van tervekkel, ki éppen leszámol velük. És ott egy kitűnő színésznő, aki lakásról lakásra járva, ezer arcát mutatja meg nem csak saját magának, hanem az egész, titkokkal és csodákkal teli női nemnek. Egyetlen útitársa a fantasztikus harmonikaművész, Weszely Ernő, aki hangszerén nagyzenekarokat is képes megszólaltatni. Pokorny Lia koncertje sanzonokkal, kuplékkal, nevetéssel és némi könnyel.

Parasztopera / Szegedi Nemzeti Színház – Kisszínház / rendező: Keresztes Attila / március 13. 19:00

A Parasztoperában egy balladisztikus történet került feldolgozásra opera formájában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. Pintér Béla, a darab szerzője ezekkel a szavakkal ajánlja a nézőknek a darabot: „A történet talán sokak számára ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesélte, hogy Szabadszállás környéki emberekkel történt ez meg nagyon régen. Bocsássák meg nekem, ha egyelőre csak annyit árulok el belőle, hogy lesz benne néhány boldogtalan sorsú ember, szenvedély, humor, vérfertőzés és gyilkosság. Akinek tetszik, nézze meg többször is! Akinek nem tetszik, nézesse meg magát!” Pintér Béla nemzetközileg is elismert drámaíró, rendező, aki saját társulatával már számos sikeres előadást készített, a Parasztopera az egyik legismertebb darabja. A most készülő előadást a Szegedi Nemzeti Színház az Újvidéki Színházzal koprodukcióban hozza létre, a főbb szerepekben Sziládi Hajnát, Borsos Beátát, Bognár Annát, Ferencz Nándort, Vicei Zsoltot és Pongó Gábort láthatjuk.

Magyar Elektra / debreceni Csokonai Színház – Víg Kamaraszínház / rendező: Szabó K. István / március 13. 19:00

A Magyar Elektra, Bornemissza Péter magyar nyelvű Electra-átdolgozása (Tragoedia magiar nyelvenn, az Sophocles Electraiabol) 1558-ban jelent meg Bécsben. A ma ismert címet a darabot átdolgozó Móricz Zsigmond adta. Bornemisza a Bécsben élő magyar nemesek kérésére írta meg a drámát, akik elő is kívánták adni azt, azonban kétséges, hogy a kórus megfoghatatlansága miatt ez lehetséges volt-e. A művet olvasásra is szánta szerzője, amit jelez az a bőséges szövegapparátus, amivel a szöveget felélénkítette. Bornemissza példázatként értelmezi Elektra történetét, minden keresztény számára azt az üzenetet hordozza, hogy előbb-utóbb minden bűn elnyeri méltó, Isten által kiszabott büntetését. Klütemnésztra (Ráckevei Anna) és Égisztusz (Kardos M. Róbert) bűne a paráznaság és a gyilkosság, ám ebben a drámában Szophoklész intencióival párhuzamban felmerül a zsarnokölés jogosságának kérdése is. A Szabó K. István által rendezett darabban Ráckevei és Kardos M. Róbert mellett feltűnik még Tolnai Hella, Újhelyi Kinga, Lehőcz Zsuzsa, Rózsa László, Csikos Sándor és Takács Dániel.

Kiemelt kép: Pillanatkép a Forró mezők olvasópróbájáról (fotó: Eöri-Szabó István)