10+1 kérdés: Bányoczky Nóra

 10+1 kérdéses sorozatunkban olyan kulisszatitkokra derül fény hétről hétre, amelyeket mindig is tudni akartunk a színészekről, de soha nem kérdezte meg még senki. Ezúttal Bányoczky Nóra válaszolt nekünk.

Mi az első színházi élményed?

A dzsungel könyve és az Ibsen – Nóra egymást követő napon.

Mesélj el egy emléket, ami élesen megmaradt a felvételidről!

18 évesen jelentkeztem a Színművészeti Egyetemre. Körbe vezettek minket a felvételi előtt a termeken, ahol a felvételi zajlott később. Rettentően izgultam alapból, de amikor beléptem a terembe, amit azelőtt már láttam, teljesen más fogadott. Be volt sötétítve minden és a zsűriből csak pár villogó szemüveget láttam. Annyira leblokkoltam, hogy nagyjából a vers első két sorát tudtam elmondani. Soha többé nem jártam ott… Jó és pozitív élmény volt viszont a Madách Stúdiós felvételim, ahogy berobbantam és szinte azonnal beloptam magam leendő tanáraim szívébe.

Mi volt a leghasznosabb tanács, amit a mestereidtől kaptál?

Csodás mestereim voltak. Bencze Ilona, Kautzky Armand és Hűvösvölgyi Ildikó. A számtalan szakmai tanácson túl mostanra mégis inkább az erkölcsi értékeket emelném ki. Bencze Ilona osztályfőnökömtől nemcsak a színészet alapköveit tanultam meg, de azt is, hogy a kemény munka előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Hogy őszintén és tiszta szívvel élni sokkal jobb, mint beállni abba a bizonyos sorba. Ez utóbbit természetesen nem a gyakorlatban tanította, hanem példamutatásával csepegtette belénk. Akkoriban amikor picit keményebb volt velem, még nem értettem miért. Az “ide nekem azonnal mindent” és a “nálam úgy sincs jobb énekes ” hozzáállásom talán életkori sajátosság volt. Azt hittem nem szeret engem. Mai napig tartó jó kapcsolatunk és mindaz, amit tanultam tőle csak hálával tölt el. Minden értem történt soha nem ellenem. Ezúton is köszönöm neki.

Mi volt az a pont, amikor először azt érezted, hogy oké, akkor most már színész vagyok?

Még a mai napig nem éreztem ilyet.

Volt-e olyan, hogy előadás közben valami nagyon kizökkentett, és ha igen, mi volt az?

Egyszer egy néző az első sorban annyira élvezte a darabot, ami egy zenés darab volt, hogy szinte táncra perdült a székben. Pont a dalomat énekeltem és bizony nagyon kellett koncentrálnom arra, hogy ne nevessem el magam. Szerencsére sikerült megállnom, bár nagy baj nem lett volna belőle akkor sem, ha nem sikerül. Szerencsére komolyabb nem történt velem. Egyelőre….

Mi volt a legemlékezetesebb bakid előadás közben?

Több is volt. Bár az egyik nem előadás, hanem konferálás közben történt. Azt mondtam, hogy a következő cím száma, a szám címe helyett. Én észre sem vettem csak láttam, hogy jó páran nevetnek. Később mesélték el, mi is történt. A másik az színházi élmény. Egész egyszerűen fogalmam nem volt, mit kell mondanom a partneremnek. Teljesen lefagytam, ami sosem történt azóta sem. Okos kollégám kihúzott a slamasztikából, mégpedig úgy, hogy megkérdezte, amit mondanom kellett volna.

Melyik volt a legmeghatározóbb előadás számodra eddig, és miért?

A Valahol Európában Éva szerepe. Van Gödöllőn egy csodálatos társulat, akikkel már vagy 12 éve dolgozom kisebb-nagyobb megszakításokkal. Tavaly nyáron Horváth Zoltán rendező felkért, hogy játsszam el ezt a szerepet. Nehéz dolgom volt, mert a darab már kész volt én viszont új szereplőként kerültem bele. Felvételről tanultam egy-két hétig, aztán 5-6 rendes próba állt a rendelkezésemre előadás előtt. Csodálatos feladat volt, remélem még játszhatom valaha. Hogy miért? Mert baromi nehéz volt. Kihívás színészileg, énektechnikai szempontból és lelkileg is, hiszen egy megerőszakolt lány karakterét kell felépíteni egészen odáig, hogy újra bízni tudjon bárkiben is. Egy ilyen élményt és gondolatot átengedni magamon nem volt könnyű feladat, de minden percét imádtam!

Volt olyan előadásod, ami lelkileg megviselt?

Azt hiszem pont ez. Azelőtt ennyire mély és komoly szerepeket nem játszottam. Ezen kívül még volt egy próbafolyamat, ahol a Rent musicalt próbáltuk. Ott Mimi karakterét formáltam meg, aki egy drogfüggő lány. Az előadás végül nem valósult meg, de így is nagyon megviselt.

Van olyan darab vagy szerep, amit mindenképpen el szeretnél játszani?

Anno az Operett Színház nagy álom volt számomra. Sajnos oda nem sikerült bekerülnöm, de két olyan darab is volt, aminek a női szerepét nagyon, de nagyon el tudtam képzelni magamnak és ha bárhol újra előkerülne, nagyon szeretném eljátszani. Az egyik a Rebecca musical Én szerepe, a másik a Rudolf című musical Vetsera Máriája.

Mit láttál legutóbb színházban nézőként?

A Győri Nemzeti Színházban az Elisabeth-et.

+1 kérdés: Mennyire támogatott a családod a művészi pályán?

Nem lehetek elég hálás a szüleimnek. Teljes mértékben támogattak, pedig a családban egyetlen művész sincs. Teljesen ismeretlen út volt mindannyiunk számára. Bíztak bennem és velem voltak ezen a nehéz úton. Most, hogy a művészet sajnos háttérbe szorult szintén támogatnak és buzdítanak az új céljaim kitűzésében és megvalósításában.

Kiemelt kép: Bányoczky Nóra