Június 10-én 100. alkalommal kerül műsorra Mark. St. Germain Táncórák című darabja az idén 10 éves Rózsavölgyi Szalonban.

Az Ullmann Mónika és Józan László szereplésével készült előadást 2018. szeptember 14-én mutatták be Dicső Dániel rendezésében. Mark St. Germain, Az utolsó óra és az Istenek tanácsa szerzője 2014-ben írta meg romantikus és szellemesen szórakoztató színművét, amely – azon túl, hogy ajtót nyit az autisták világára – egyben elgondolkoztat is: mégiscsak közös ez a világ, amelyet ki így lát, ki úgy, hiszen mindenki másképp egyforma. A színdarab világpremierjére 2014. augusztus 13-án, a Barrington Stage Company előadásában Pittsfield, Massachussetts-ben került sor, Julianne Boyd, művészeti igazgató és Tristan Wilson, operatív igazgató vezetése alatt. A történet szereplői, Senga és Ever bár szomszédok, még sem találkoztak soha. Mindketten bezárkóztak saját világukba: Senga élete a tánc, de egy balesetben súlyosan megsérült, az orvosok szerint soha többé nem táncolhat. Ever autista, különös intellektusú, akinek nehézséget jelent kapcsolatba lépni másokkal. Aztán Ever egy napon mégiscsak becsönget Sengához: tanítsa meg táncolni. Lépegetnek egymás felé, először kicsit ügyetlenül, aztán kíváncsi figyelemmel, milyen is a másik világa. Ahogy megismerik egymást, önmagukkal is szembesülnek, és érzelmekből szintén „leckéket vesznek”. Külön-külön és közösen is megpróbálnak „kitáncolni” a maguk komfortzónájából, amelyben jó ideje éldegélnek.

Jelenetkép a Táncórák című előadásból (Fotó: Várady Nikolett)

“Ilyen összetett szereppel talán még nem is találkoztam, mert annyi dologra kell egyszerre figyelni, hogy nem csak fizikálisan fáraszt ki, hanem mentálisan is sokat kivesz belőlem. Fontos, hogy ne legyen mimika, ne legyen gesztus, ne legyenek a mondatokban hangsúlyok, de közben mégis érthető, sőt élvezhető legyen… A testtartásomra is nagyon kell figyelnem, egy merevebb, feszesebb pózt kell végig tartanom, ráadásul rendkívül bonyolult mondataim vannak. Igazi kihívás ez nekem”nyilatkozta nekünk a szerep kapcsán Józan László még a bemutató előtt. A Sengát alakító Ullmann Mónika pedig így fogalmazta meg gondolatait az általa játszott karakterről és az előadás mondanivalójáról: “Sokan úgy gondolkoznak, hogy vannak az egészségesek és vannak a „sérült, beteg” emberek. Én viszont azt gondolom, nincs ilyen éles határ, és a darab is ezt mutatja. Az én karakterem elvileg egy teljesen egészséges nő, csakhogy az élethelyzetéből fakadóan szembetalálkozott egy olyan problémával, amelyet nem tud megoldani, amelyen nem tud továbblépni. Egy „normális” gondolkodású ember feldolgozza a traumáját, azt, hogy balesetet szenvedett, majd megfogalmaz egy B-tervet és kitalálja, mihez tudna kezdeni. Senga viszont képtelen erre. […] Sokfélék vagyunk, és ebbe a sokféleségbe férnek bele az autisták is. Ha megvan bennünk a kíváncsiság a másik iránt, ha fel tudunk tenni kérdéseket, amelyek valóban érdekelnek minket és amelyekre a válaszokat valóban meghalljuk, akkor születhetnek igazi kapcsolatok.”

A darabról írt kritikánk itt olvasható, az előadás képgalériája pedig itt található.  

Kiemelt kép: Ullmann Mónika és Józan László a Táncórák című előadásban (Fotó: Várady Nikolett)