A mi kis városunk / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház – Kelemen László Kamaraszínház / rendező: Ilja Bocsarnikovsz / március 11. 19:00

Thornton Wildert A mi kis városunk emelte egy csapásra a modern amerikai drámaírás élvonalába. A legrégibb, a hagyományokat leginkább őrző amerikai vidéken, egy New England-i városkában játszódó darabnak sikerül megörökítenie valamit egy életérzésből, egy hangulatból, mely az autó és a dzsessz előtt Amerikát jellemezte. A történet narrátora az Egyesült Államokba, Grover’s Cornerbe invitálja nézőit, mert ifjúkori emlékei ide fűzik. Itt még kertek övezik a családi házakat, még gyalogosan járnak az emberek, még mindenki ismeri és üdvözli a másikat. A halottak sorsukban megnyugodva emlegetik elmúlt életüket és megvitatják az élők gondjait. Minden elhunytnak megadatik, hogy átélje elmúlt életének egy általa választott napját, hogy még egyszer érezze az élet örömét, és ha tud, változtasson sorsa korábbi menetén. A főbb szerepekben Adorjáni Bálint, Dunai Tamás, Danyi Judit, Varga-Huszti Máté, Kelecsényi Panni, Hegedűs Zoltán, Csapó Virág, Hartai Petra, Csombor Teréz és Pál Attila lesz látható.

A kőszívű ember fiai / Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg / rendező: Böhm György / március 11. 19:00

Jókai Mór az 1848-as forradalomnak emléket állító, leghíresebb magyar történelmi és családregénye a testvéri szeretetről, önfeláldozásról, hazaszeretetről szól, máig izgalmas és érvényes módon. A regényből készült színdarab egészét áthatja a szabadságért, a függetlenségért vívott küzdelem heroizmusa, a magyarságtudat éltető ereje, a darab ugyanakkor teret enged a romantikának, az érzelmek emberi arculatot és jellemet formáló kibontakozásának. A nemesdombi kastély ura, Baradlay Kazimir, akinek élete végére a „szívere mind patológiai, mind bibliai értelemben kővé vált”, egy özvegyet és három fiút hagy maga után. A halottas ágyánál végrendelkezik a család sorsáról, miszerint legidősebb fia, Ödön diplomata legyen az orosz udvarnál, Richárd a katonai pályán haladjon tovább Bécsben, Jenő tisztviselőként dolgozzon. Felesége pedig pár héttel az ő halála után menjen férjhez Rideghváry Bencéhez, politikai utódjához, mert ezt kívánja a család érdeke. Ám az özvegy megfogadja, hogy „mindazon rossznak, amit ő végakaratával parancsolt, az ellenkezőjét, mindennek az ellenkezőjét” fogja teljesíteni. A kőszívű ember fiait Bot Gábor, Ticz András és Helvaci Ersan David, Baradlaynét Pap Lujza kelti életre a zenés darabban, amelyet a regény, valamint Jókai és Petőfi versei alapján Böhm György és Korcsmáros György írt, a zenéjét pedig Tolcsvay Béla és Tolcsvay László szerezte.

Pillanatkép a Candide olvasópróbájáról (Fotó: Weöres Sándor Színház)

Candide Weöres Sándor Színház – Márkus Emília terem, Szombathely / rendező: Nagy Péter István / március 11. 19:00

Voltaire 1759-es kalandregénye egyben filozófiai gúnyirat, amelyben a szerző éles kritikát fogalmaz meg a leibnizi optimizmus felhőtlen valóságszemléletéről. Ugyanakkor felnövéstörténet is: egy fiú a szerelmet kergetve verekszi át magát a világon, és eközben elveszíti ártatlan önfeledtségét. A címszereplő egy gazdag báró családjával éli békés mindennapjait. Kunigunda a báró lánya, akibe Candide beleszeret. Pangolosi tanár úr, a család házi orákuluma szerint nincs ok okozat nélkül, és minden a lehető legjobban van ezen a legeslegjobb világon. Az okok költőisége azonban – vagyishogy Candide és Kunigunda vonzalma tettekbe fordul a csalitosban, szükségszerűen maga után vonja a következmények prózaiságát. Voltaire saját korának visszásságait mutatja fel – az ő példáját követve helyezi Vinnai  András, Bódi Zsófia és Nagy Péter István átirata kortárs környezetbe a cselekményt, Csonka Szilvia, Domokos Zsolt, Ecsedi Erzsébet, Némedi Árpád, Gyulai-Zékány István, Jámbor Nándor, Major Erik, Mari Dorottya, Sipos László Márk és Szeremi Zoltán szereplésével. 

Hunyadi László / Magyar Állami Operaház/ rendező: Ókovács Szilveszter / március 13. 19:00

Az évad egyik leginkább várt eseménye a színházi világban az Operaház megnyitása, amit március 11. és 14. között négynapos eseménysorozat kísér. Első este a Hunyadi László nyilvános főpróbáját láthatják határon túli és belüli Hunyadi és Szilágyi Erzsébet-iskolák küldöttségei, két nappal később pedig az opera erkeli ősváltozatát mutatják be Ókovács Szilveszter főigazgató rendezésében, akinek ebben a szerepkörben ez az előadás lesz a debütálása. „Jelen produkciónk feladata színre vinni egy magasabb nézőpontból ábrázolt korhű darabot, és vele bemutatni az újranyitott Operaház művészi és technikai lehetőségeit. Mert nyitó operapremier csak egy van” – mondta el a főigazgató. Az előadásban a hazai operajátszás legjelesebb művészeivel (Pataky Dániel, Palerdi András, Kolonits Klára, Brickner Szabolcs, Balga Gabriella, Bretz Gábor, Miklósa Erika, Erdős Attila) találkozhatunk, de közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett művészei és növendékei is, a karmester Kocsár Balázs. 

Kiemelt kép: Pillanatkép A mi kis városunk próbájáról (Fotó: Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)