10 film, ami színpadon is megállná a helyét

Amióta újra bezártak a színházak, a szabad estéim leginkább filmnézéssel telnek, amivel gondolom nem vagyok egyedül. Bár ehhez a műfajhoz kevésbé értek, igazi színházrajongóként azonban sokszor megfordul a fejemben egy-egy produkció nézése során, hogy színpadon is mennyire jól tudna működni, nemcsak a filmvásznon. Cikkemben tíz olyan filmet mutatok be, amelyek szerintem megérdemelnék a színrevitelt, és sikeresek lehetnének a színházi szférában is.

1. A legnagyobb showman

Első példám szinte kiabál egy színpadi adaptációért, cselekményét és műfaját tekintve is. A legnagyobb showman című életrajzi ihletésű dráma-musicalfilm 2017-ben került mozikba Hugh Jackman főszereplésével. Az inspiráló és üdítő történet P. T. Barnum életét mutatja be, aki 1871-ben megalapította saját cirkuszi társaságát New Yorkban, és olyan furcsa embereket mutatott meg közönségének, akiknek azelőtt bujkálniuk és szégyenkezniük kellett kinézetük miatt. A musical pedig nemcsak arra hívja fel a figyelmet, hogy bármilyenek is vagyunk megérdemeljük az elfogadást és a szeretetet, hanem azt is megmutatja, hogy „másokat boldoggá tenni a legnemesebb művészet”, amit a színház műfaja is képvisel.

Szerintem A legnagyobb showman remekül megállná a helyét a Budapesti Operettszínház színpadán, és egy varázslatos élményt nyújtana a magyar, musicaleket kedvelő közönség számára. Ráadásul a fordításokat sem kellene teljesen a nulláról kezdeni, hiszen a Pesti Broadway Stúdió diákjai már több dalbetétet is lefordítottak, és előadtak különféle fesztiválokon az elmúlt években, mint például az Other side és a Greatest Show című számokat.

2. Kaliforniai álom

A 2016-ban megjelent romantikus filmet bár a musicalek kategóriájába sorolják, mégsem mondható semmilyen formában hagyományos zenés produkciónak. Az első jelenet még a giccses musical stílust képviseli, viszont a film további része egyedi, különleges megoldásokkal és látványvilággal kápráztatja el a nézőt, a csodálatos zongoraszólókról nem is beszélve. A visszatérő zenei motívumok a karakterek sajátjai, és nem a cselekmény tovább szövése a feladatuk, hanem hogy általuk jobban megismerjük Sebastian és Mia lelkivilágát. A film varázsához erőteljesen hozzájárul a mese- és álomszerű látványvilág, ami miatt elsőre talán nem tudjuk elképzelni a színpadon történő megelevenedését, ugyanakkor úgy érzem, hogy a színház is tud olyan környezetet teremteni, melyben a hírnévre vágyakozó zongorista és az amatőr színésznő szerelme kiteljesedhet.

Ezért is gondolom, hogy a Kaliforniai álomnak tökéletes helye lenne a Thália Színház színpadán, hiszen ott ebben az évadban is megmutatták a Gyilkosság az Orient Expressz című darabjukban, hogy mire képesek egy teljesen fehér díszlettel és „némi” vetítéssel.

3. Csillagainkban a hiba

A következő film nem feltétlen egy olyan produkció, amiről rögtön az jutott eszembe, hogy mennyire színpadra való lenne, mégis amikor összeállítottam ennek a cikknek a listáját szinte azonnal felkerült a listámra. A Csillagainkban a hiba igazi klasszik könyvadaptáció, ami a tinilányok kedvence, amióta megjelent, mégis sokkal többet nyújt, mint műfajbéli társai, például az Éjjeli napfény, vagy a Most jó című filmek. A két szerelmes története, akik fiatal koruk ellenére a végzetes betegség, a rák áldozatai, nem erről, de még csak nem is a „nyálas” romantikáról szól, hanem a feltétel nélküli szeretet erejéről, és arról, hogy nem kell, hogy az egész világ tudja a nevünket, amíg van legalább egy ember, aki megőrzi és tovább viszi emlékünket. Ez a film arra emlékezteti a nézőt, hogy az élet nem tart örökké, de ha olyan emberekkel éljük meg azt a kis időt, amink van, akik minden hibánkkal és szeszélyeinkkel együtt szeretnek, akkor minden perc olyan lehet, mint az örökkévalóság, és mint tudjuk: „egyes végtelenek nagyobbak, mint mások.”

A Csillagainkban a hiba több szempontból az Életrevalók című filmre emlékeztet, melynek színpadi adaptációja 3 éve megy hatalmas közönségsikerrel a Játékszín színpadán, és ahol a Csillagainkban a hiba szerelmi történetének is jó helye lenne a hazai színház világában.

4. Szólíts a neveden

„Hogy hogyan éled az életed, csak rád tartozik, de emlékezz arra, hogy a szívünket és a testünket egyszeri ajándékként kaptuk.” A Szólíts a neveden színpadra vitele határozottan merész vállalkozás ugyanakkor igazán hálás vállalkozás lenne bármelyik színház számára. Luca Guadagnino varázslatos művészstílusban készített filmje André ​Aciman regényének történetét kelti életre a nagyvásznon, ami nem csupán egy újabb meleg-sztori, hanem két lélek találkozásának és tragikus sorsának meséje. Akárcsak Rómeó és Júlia, Oliver és Elio is ártatlan elszenvedői világuk keserves működésének, ami miatt kénytelenek lemondani saját boldogságukról, miközben egyetlen „bűnük”, hogy beleszerettek egy olyan emberbe, akire a társadalom azt mondja, „őt nem szeretheted.” A megható történet üzenete, hogy a szerelemben csak az itt is és most van és nem később.

A Szólíts a nevedent leginkább merészsége és egyedisége miatt a Vígszínház nagyszínpadán tudom elképzelni, ahol véleményem szerint a fiatal társulat üdítő frissességgel tudná megeleveníti a forró olasz kisváros hangulatát, és Oliver és Elio tragikus szerelmének történetét.

5. A dán lány

Az életrajzi filmdráma 5 évvel ezelőtt debütált a mozikban, és nagyon hamar hatalmas sikert aratott a közönség és a szakma köreiben is. Hasonlóan, mint a Szólíts a neveden, ez a produkció is megosztó témát dolgoz fel: a cselekmény Einar Wegener életének sorsfordító pillanatát örökíti meg, amikor is a férfi rájön, hogy női testben tudja igazán kifejezni önmagát. Az elismert tájképfestő volt az első, aki nem-átalakító műtéten esett át, amibe az akkori orvostudomány hiányosságai miatt bele is halt. A mélyenszántó történet önmagunk megismeréséről és elfogadásáról szól, mely megérdemelné, hogy ne csak a filmvásznon, hanem egy színpadon is magával ragadja a nézőket.

A dán lány intim hangulata miatt szerintem a Radnóti Miklós Színházban tudna igazán kiteljesedni és kihívással is szolgálni a teátrum színészei számára.

6. Napos oldal

„Azokra a dolgokra gondolok, amelyeket értem tettek az emberek, és úgy érzem, piszok mázlista vagyok.” David O. Russell filmje egy bipoláris beteg életébe enged betekintést, aki fél év kórházi kezelés után visszaköltözik családjához, és megpróbálja visszaszerezni feleségét, aki egyik dühkitörése miatt hagyta el őt. Pat, akit Bradley Cooper alakít, nem hisz a gyógyszeres kezelésben, úgy gondolja, hogy a legnagyobb erő, amivel legyőzheti betegségét, a pozitív látásmód és az önelfogadás. Miközben hajthatatlanul próbálja helyrehozni korábbi házasságát, megismerkedik egy fiatal lánnyal, aki segít neki megtalálni azt, ami igazán boldoggá teszi a férfit és a napos oldalt is, amit mindannyian oly nagyon keresünk.

A film tele van humoros, megható és lélekemelő jelenetekkel, melyek miatt tökéletes kikapcsolódást nyújt egy hosszú munkanap után. A Napos oldal könnyed, mégis mély üzenettel rendelkező története miatt része lehetne a József Attila Színház következő évadának.

7. Tökéletes trükk

Christopher Nolant szerintem nem kell bemutatni senkinek, filmjei egytől egyig lélegzetelállító produkciók, amelyek megkérdőjelezhetetlen profizmust tükröznek. A Tökéles trükk 2007-ben jelent meg Hugh Jackman és Christian Bale főszereplésében, akik két rivális, viktoriánus kori színpadi bűvészeket alakítanak. A film nemcsak cselekménye miatt lenne rendkívül izgalmas színpadon, hanem látványvilága, és a bűvésztrükkök újraalkotása miatt. A történet középpontjában álló „tökéletes trükk” lényege – és most spoiler következik – az ikertestvér álcázása és kihasználása, amelyet egy színpadi adaptáció során igazi kihívás lenne újjáteremteni. Ha azonban sikerülne a „varázslat”, garantáltan hatalmas közönségsiker lenne az előadás. Hiszen „a világ sivár, nyomorúságos és olyan kiszámítható, de ha az embereket becsapod, akár egy percre is, megtörténik a csoda, és akkor te is láthatsz valami csodálatosat.”

A Tökéletes trükk monumentális produkciója olyan hasonlóan monumentális színpadra kívánkozik, mint a Vígszínház varázslatos nagyszínpada, ahol Alfred és Robert trükkjei 1200 nézőt tudnának elkápráztatni estéről estére.

8. Viharsziget

A következő film is egy legendás rendező, Martin Scorsese egyik remekműve, melyben az Oscar-díjas Leonardo DiCaprio tévképzetébe kaphatunk betekintést. A thriller egy igazán nem mindennapi környezetbe helyezi az izgalmas, szinte megfoghatatlan történetet, ami kivételes produkciójává válhatna bármelyik színház repertoárjának. A Viharsziget összetettsége olyan színházi élményt nyújtana a közönség számára, mellyel Magyarországon még nemigen lehetett találkozni. A hallucinációk és álmok által tapasztalt megtört világban a beteg elme kibontakozása és feltárása nemcsak a nézőknek lehetne lebilincselő, hanem a színészek és az alkotók számára egyaránt.

Teddy Daniels, azaz a 67-es beteg történetét leginkább az Örkény Színház színpadán tudom elképzelni, ahol Hevér Gábor mint a „magyar DiCaprio” ezúttal nemcsak hangjával, hanem színészi játékával is levehetné  a közönséget a lábáról.

9. Kincsem

A következő választásommal átevezek a magyar vizekre: a 2017-es Kincsem igazi nemvárt kasszasiker lett, amely egyaránt lenyűgözte a közönséget és a szakmát. Herendi Gábor rendezése a magyar „csodakanca” életét dolgozza fel hollywoodi elemekkel, ami a filmet az amerikai produkciók szintjére emeli. Bár a Nemzeti Lovas Színház repertoárján már szerepel a színpadi adaptáció, úgy gondolom, hogy a gyönyörű versenyló történetét egy prózai színház színpadán is be lehetne mutatni egy „kis csalással”. A Londoni Nemzeti Színház 2019-ben mutatta be a War Horse című előadását, melyben több lovat is életre keltettek a színpadon, méghozzá lélegzetelállító, élethű és életnagyságú egyedi bábok formájában. Ilyen kellékek segítségével akár még a lóversenyeket is lehetne illusztrálni, arról nem is beszélve, hogy milyen lenyűgöző élményt nyújtana a közönség számára.

Kincsem, a magyar „csodaló” történetét egyértelműen a Nemzeti Színházban képzelem el, ahol a sokarcú színpad estéről estére kastéllyá, majd lóversenypályává tudna alakulni.

10. Akik maradtak

A megrázó magyar produkció tavaly került mozikba Tóth Barnabás rendezésében. A történet a 42 éves zárkózott szülész-nőgyógyász, Dr. Kőrner Aladár (Aldó), és a vadóc kamaszlány, Klára különleges barátságát és lelki egymásra találásuknak szépségeit és nehézségeit meséli el. Barátságuk egyik fontos és meghatározó eleme, hogy férfi és a lány is a holokauszt borzalmainak túlélői, ami még inkább összekovácsolja őket és megerősíti kapcsolatukat. A film csupán 83 perces, rövidsége ellenére azonban intenzív érzelmi hullámvasútra invitálja a nézőt, a könnyek pedig garantáltak. Az Akik maradtak egyszerű cselekményvezetése és mély üzenete olyan kombináció, ami remek alapanyagként szolgálna egy színpadi adaptációnak.

A filmdráma szerintem igazi ékköve lehetne a Pesti Magyar Színház repertoárjának, és ezzel csodálatos estéket adhatna színészeinek és közönségének is.

Kiemelt kép: Részlet A legnagyobb showman című filmből (Fotó: Sweet or Salted)